A magyarok voltak a legaktívabbak a közép-európai párbeszéd-pályázaton

A Közép-Európai Iskolák Akadémiája (ACES) immáron második alkalommal hirdetett pályázatot középiskolák számára Tanuljunk meg együtt élni: Interkulturális párbeszéd Európában címmel, amelyre 12 országból 285 iskola jelentkezett. Közülük 63 volt magyar, így idén a magyar iskolák voltak a legaktívabbak a programban. A Budapesten, március 25-28. között tartandó konferencián a 32 díjnyertes pályázat képviselői találkoznak, hogy bemutassák közös munkájuk eredményét, és megvitassák az együttműködés során szerzett tapasztalataikat.

  • Edupress
"Egyedülálló a program, hiszen az a közoktatásban tanuló, de nem a legkisebb korosztályt célozza meg, így az eddig fennálló programok mellett tölti be azt a rést, mely eddig a fiatalok mobilitásának gátat szabott" - mondta el a tájékoztatón Knut Neumayer, az Erste Alapítvány - "Európa" Program igazgatója. Mari Steindl, az Interkulturelles Zentrum ügyvezetője a tájékoztatón hangsúlyozta: fontos, hogy az iskola teret teremtsen a tanulás számára, az együttműködés példája pedig az ACES, ahol a diákok, az oktatók és a minisztérium munkatársai azonos szinten vesznek részt a kreatív ötletek megvalósításában. További lépésként pedig megfogalmazta, hogy a helyi közösségeket is be kell vonni a munkába. A pályázatokkal kapcsolatban Farkas Józsefné, az Oktatási és Kulturális Minisztérium munkatársa elmondta: a pályázásban az elejétől kezdve részt vettek az intézmények, hiszen az iskolák csak az alapötletet kapták kézhez.

Az ACES az osztrák Erste Stiftung kezdeményezésére a 2006/2007-es tanévben kezdte meg munkáját kísérleti jelleggel, mely az Interkulturelles Zentrummal közösen koordinálja az ACES programot. A nyolc ország részvételével indult és az azóta 12 tagból álló program a 2009/2010-es időszakban valószínűleg további három országgal bővül. A program lehetőséget ad a különböző nemzetek fiataljainak megismerkedésre, kapcsolattartásra, köztük hálózatok kialakítására a tudás-átadás lehetőségének megteremtése.

Az idei pályázat beadási határideje április 30.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?