A Budapesti Gazdasági Főiskola Mesterképzési Központot hozott létre, hogy intézményi szinten irányítása és koordinálja a mesterképzéseket. A folyamatba hazai és nemzetközi partnereket bevonva a gyakorlatorientált mesterképzés, a versenyképes MSc diploma megvalósítására törekszik. Ezzel kapcsolatban felmerülő kérdéseinkre Sándorné Dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora válaszolt:
Az egyetemek és a főiskolák közötti egyre keskenyebbé válik határvonal. Hogyan, mi alapján válasszon intézményt, ennek során milyen szempontokat vegyen figyelembe a felsőoktatásba, illetve a mesterképzésre jelentkező?
Mára a határvonal a felsőoktatásban nem az egyetemek és főiskolák között húzódik meg. Elsősorban az egyes intézmények nyújtotta széles választéknak, az egyes szakok iránti érdeklődésnek kell meghatározni egy-egy jelentkező döntését. Ezt az jelenti, hogy ha a pályázónak kialakul az érdeklődése egy-egy szakma iránt, és úgy gondolja, hogy a főiskolai alapképzés (bachelor) szint elvégzése után feltehetően tovább is szeretné folytatni tanulmányait, akkor olyan intézményt választ, ahol az általa preferált szaknak mesterképzése is van. Persze rugalmas a rendszer és más intézmények alapképzésén végzettek is bekapcsolódhatnak egy-egy felsőoktatási intézmény mesterképzésébe és az egyes szakok is kiegészíthetik egymást, mégis a teljes életpálya kínálat vonzó lehet, már a felsőoktatásba bekerülésnél.
Néhány európai országban is, de főként az USA-ban régebb óta próbálkoznak az úgynevezett gyakorlatorientált képzés azon fajtájával, amelyben – a mai képzésnél jóval hosszabb idő alatt – a hallgatók többször „fordulnak” az egyetem és a munkaerőpiac között. Nyilvánvaló, hogy Magyarországon ma még erre sem a vállalatok, sem az egyetemek, sem a hallgatók nincsenek felkészülve - az is lehet, hogy ez az irány sohasem fog kiteljesedni?
A Budapesti Gazdasági Főiskola képzéseit a gyakorlatorientáltság jellemzi. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy folyamatos a kapcsolat a munkaerőpiac szereplőivel. Az egyes szakjaink mellett szakmai tanácsadó testületek működnek, a záróvizsgákon rendszeres a külső szakemberek jelenléte és vendégoktatóként is számos külső szaktekintély kapcsolódik be nálunk az oktatásba. A hallgatók féléves összefüggő szakmai gyakorlat keretében szerezhetnek közvetlen munkatapasztalatokat. A munka melletti képzés (levelező, távoktatás, szakirányú továbbképzések) esetében pedig általában a munkahelyükről hozzák a hallgatók a munkatapasztalatokat és a belső motiváltságot.
A BGF a nemzetközi tapasztalatokat alapul véve egy Mesterképzési Központot hozott létre, melynek lesznek a feladatok, és hogyan valósítják meg?
A Mesterképzési Központ a Budapesti Főiskolán a jelenlegi hat akkreditált mesterképzés segítésére, a különböző helyszínen, a három kar valamelyikén folyó képzések koordinálásra és a minőségbiztosítás megvalósítására alakult meg. A működés részleteinek kidolgozása folyamatban van 2009. szeptemberétől kezdi meg ténylegesen is munkáját, amikor már mind a hat mesterszakon megindul a képzés.
Ez a központ egyfajta minőségi garanciát is mutat a hallgatók felé?
A Központ fő feladata az egységes arculat kialakítása, a hatékony tájékoztatás megvalósítása, a minőségi garanciák biztosítása, a működési standardok kidolgozása, külföldi előadók rendszeres meghívása és a képzésekbe illesztése, továbbá a munkaerőpiac képviselőit tömörítő szervezetek bevonása a mesterképzésekbe.
Terveik szerint a hazai és nemzetközi partnereket is bevonnak, a BGF együttműködést tervez például az Állami Számvevőszékkel, a Marketing Szövetséggel, és a munkaadói oldalt tömörítő hazai és nemzetközi szervezetekkel, egyesületekkel. Mennyire nyitottak a vállalatok, szervezetek?
Tapasztalataink szerint a külső szervezetek nyitottak az együttműködésre és a hagyományos kapcsolatrendszerünk kellő bizalmat jelent a mesterképzések irányában is. A BGF feladata ezen a területen, hogy minél részletesebben megismertesse a bolognai rendszert, a főiskolai alapképzés és a mesterképzés tartalmát, célkitűzéseit és azt, hogy a végzett hallgatók milyen kompetenciákkal kerülnek ki a Főiskolánkról a munkaerőpiacra.
A diplomások munkaerőpiaca fokozatosan kettéválik: nagyszervezeti munkakörökben a szűkített tudás, kis cégeknél meg éppen a komplexitás, a kreativitás iránti igény növekedése figyelhető meg. Az ilyen együttműködések révén közelebb kerülnek a munkaerő-piaci igényekhez a tanulók?
Véleményünk szerint a főiskolai alapképzésben végzett hallgatóknak is komplex tudással kell rendelkezniük. A tárgyi tudás mellett azonban egyre fontosabbak a készségek és képességek. A BGF célja, hogy megőrizze képzései gyakorlati jellegét, így a végzett hallgatók akár a multinacionális cégeknél, akár a kis-és középvállalkozásoknál helyt tudnak állni. A megfelelő képességek, a tanulás iránti igény kifejlesztése pedig alkalmassá kell tegye a főiskolai alapképzésben végzett hallgatóinkat a továbbtanulásra is. Eddig is jelentős volt a szakirányú továbbképzésbe visszatérők száma, ezután azokat a tehetséges hallgatókat, akik tudásukat mélyebb elmélet alapokra kívánják helyezni mesterképzéseinken is várjuk, és szívesen fogadjuk jelentkezésüket.
