Online kérdőívek segítségével végzett pályakövetéses kutatásokat a Pannon Egyetem 2008 őszén, melynek eredményeit a közelmúltban ismertették a vizsgálatot végzők egy szakmai konferencia keretében. Az eredményekből kiderült, az idegen nyelvi képzéssel nem voltak megelégedve a hallgatók, pedig erre az ismeretre van a legnagyobb szükségük a munkaerőpiacra kikerült frissdiplomásoknak. A válaszok azonban az elhelyezkedés tekintetében pozitív képet mutatnak, a végzettek ugyanis 1-3 hónap alatt találnak munkát, legmagasabb bérrel a műszaki végzettségűek helyezkednek el.
A Pannon Egyetem célja a kutatással az volt, hogy feltérképezhetővé váljon, mennyire tudták hasznosítani a volt hallgatók az egyetemi évek alatt megszerzett tudásukat szakmai életpályájuk során az alma materből kikerülve.
A 2008 őszére elkészült pályakutatásoknál mindenképpen fontos szempont volt, hogy olyan frissdiplomásokat kérdezzenek meg, akikben még elevenen élnek az egyetemi tanulmányi évek, de már kiléptek a munkaerőpiacra. Ezért az egyetem összes képzésén és kampuszán 2007. január 1. után végzettek köréből vett mintát vették alapul.
A kutatás elindításához a Neptun rendszer adatbázisát használták fel, ezt adta az egyetem kötelékéből kikerült, egykori hallgatók eléréséhez szükséges címlisták alapját. Ezt követően 2008 novemberében és decemberében elektronikusan kitölthető online kérdőívek segítségével végezték el a felmérést, amely sikerét mutatja, hogy a válaszadók összetétele tükrözi a megkérdezettek összetételét a képzési terület és a képzési forma szempontjából.
Nagy hangsúlyt fektettek a kérdőívekben a tanulmányokkal kapcsolatos kérdésekre, ennek oka, hogy felmérjék, mennyiben tudtak a frissdiplomások tanulmányaikra támaszkodni munkájuk megkezdésekor. Nem csak a tanagyag hasznosíthatóságára kérdeztek rá a kutatás elvégzésekor, hanem a nyelvtudás hasznosságát is firtatták. Azt próbálták feltérképezni, hogy a megkérdezettek munkájához milyen kompetenciák és ismeretek szükségesek, és ezek közül mit adott az egyetem.
A hallgatók válaszaiból kiderült, hogy a kommunikáció, az idegen nyelv és a számítástechnika tárgyak adják azokat az ismereteket, amiket munkájuk során fel tudnak használni. Viszont válaszaikból az is kiderült, hogy éppen ezek azok a képzések, amikkel egyáltalán nem voltak megelégedve tanulmányaik során, a legrosszabbnak a nyelvi képzést tartották.
A Pannon Egyetem kíváncsi volt arra is, hogy a diploma megszerzését követően milyen tapasztalatokat szereztek a munkakeresés és az elhelyezkedés során a végzettek. Kiderült, hogy 1-3 hónap alatt el tudtak helyezkedni, de gondot jelentett a megfelelő gyakorlati képzés hiánya és a már említett elégtelen nyelvtudás. A legnagyobb nehézséget azonban a munkakeresésbeli tapasztalok hiánya adta, valamint szembe kellett nézniük a ténnyel, hogy a megfelelő munkahelyek száma meglehetősen alacsony. Az is kiderült, hogy lényeges különbség van a végzettség és a fizetési kategória között, a kutatás alapján a legmagasabb béreket a mérnök és műszaki informatikus végzettségű frissdiplomások kapják.
A kutatásról további részletek, illetve az eredményeket ismertető konferencia szakmai anyagai letölthetőek a
Felsőoktatási Műhely csatornájának Diplomás pályakövetés menüpontjából.
(
)
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
