A Pannon Egyetem célja a kutatással az volt, hogy feltérképezhetővé váljon, mennyire tudták hasznosítani a volt hallgatók az egyetemi évek alatt megszerzett tudásukat szakmai életpályájuk során az alma materből kikerülve.
A 2008 őszére elkészült pályakutatásoknál mindenképpen fontos szempont volt, hogy olyan frissdiplomásokat kérdezzenek meg, akikben még elevenen élnek az egyetemi tanulmányi évek, de már kiléptek a munkaerőpiacra. Ezért az egyetem összes képzésén és kampuszán 2007. január 1. után végzettek köréből vett mintát vették alapul.
A kutatás elindításához a Neptun rendszer adatbázisát használták fel, ezt adta az egyetem kötelékéből kikerült, egykori hallgatók eléréséhez szükséges címlisták alapját. Ezt követően 2008 novemberében és decemberében elektronikusan kitölthető online kérdőívek segítségével végezték el a felmérést, amely sikerét mutatja, hogy a válaszadók összetétele tükrözi a megkérdezettek összetételét a képzési terület és a képzési forma szempontjából.
Nagy hangsúlyt fektettek a kérdőívekben a tanulmányokkal kapcsolatos kérdésekre, ennek oka, hogy felmérjék, mennyiben tudtak a frissdiplomások tanulmányaikra támaszkodni munkájuk megkezdésekor. Nem csak a tanagyag hasznosíthatóságára kérdeztek rá a kutatás elvégzésekor, hanem a nyelvtudás hasznosságát is firtatták. Azt próbálták feltérképezni, hogy a megkérdezettek munkájához milyen kompetenciák és ismeretek szükségesek, és ezek közül mit adott az egyetem.
A hallgatók válaszaiból kiderült, hogy a kommunikáció, az idegen nyelv és a számítástechnika tárgyak adják azokat az ismereteket, amiket munkájuk során fel tudnak használni. Viszont válaszaikból az is kiderült, hogy éppen ezek azok a képzések, amikkel egyáltalán nem voltak megelégedve tanulmányaik során, a legrosszabbnak a nyelvi képzést tartották.
A Pannon Egyetem kíváncsi volt arra is, hogy a diploma megszerzését követően milyen tapasztalatokat szereztek a munkakeresés és az elhelyezkedés során a végzettek. Kiderült, hogy 1-3 hónap alatt el tudtak helyezkedni, de gondot jelentett a megfelelő gyakorlati képzés hiánya és a már említett elégtelen nyelvtudás. A legnagyobb nehézséget azonban a munkakeresésbeli tapasztalok hiánya adta, valamint szembe kellett nézniük a ténnyel, hogy a megfelelő munkahelyek száma meglehetősen alacsony. Az is kiderült, hogy lényeges különbség van a végzettség és a fizetési kategória között, a kutatás alapján a legmagasabb béreket a mérnök és műszaki informatikus végzettségű frissdiplomások kapják.
A kutatásról további részletek, illetve az eredményeket ismertető konferencia szakmai anyagai letölthetőek a
www.felvi.hu Felsőoktatási Műhely csatornájának Diplomás pályakövetés menüpontjából.
(
www.edupress.hu)
