A legmagasabb béreket a műszaki végzettségűek kapják - a hazai pályakövetés eredményei

Online kérdőívek segítségével végzett pályakövetéses kutatásokat a Pannon Egyetem 2008 őszén, melynek eredményeit a közelmúltban ismertették a vizsgálatot végzők egy szakmai konferencia keretében. Az eredményekből kiderült, az idegen nyelvi képzéssel nem voltak megelégedve a hallgatók, pedig erre az ismeretre van a legnagyobb szükségük a munkaerőpiacra kikerült frissdiplomásoknak. A válaszok azonban az elhelyezkedés tekintetében pozitív képet mutatnak, a végzettek ugyanis 1-3 hónap alatt találnak munkát, legmagasabb bérrel a műszaki végzettségűek helyezkednek el.

  • Edupress
A Pannon Egyetem célja a kutatással az volt, hogy feltérképezhetővé váljon, mennyire tudták hasznosítani a volt hallgatók az egyetemi évek alatt megszerzett tudásukat szakmai életpályájuk során az alma materből kikerülve.

A 2008 őszére elkészült pályakutatásoknál mindenképpen fontos szempont volt, hogy olyan frissdiplomásokat kérdezzenek meg, akikben még elevenen élnek az egyetemi tanulmányi évek, de már kiléptek a munkaerőpiacra. Ezért az egyetem összes képzésén és kampuszán 2007. január 1. után végzettek köréből vett mintát vették alapul.

A kutatás elindításához a Neptun rendszer adatbázisát használták fel, ezt adta az egyetem kötelékéből kikerült, egykori hallgatók eléréséhez szükséges címlisták alapját. Ezt követően 2008 novemberében és decemberében elektronikusan kitölthető online kérdőívek segítségével végezték el a felmérést, amely sikerét mutatja, hogy a válaszadók összetétele tükrözi a megkérdezettek összetételét a képzési terület és a képzési forma szempontjából.

Nagy hangsúlyt fektettek a kérdőívekben a tanulmányokkal kapcsolatos kérdésekre, ennek oka, hogy felmérjék, mennyiben tudtak a frissdiplomások tanulmányaikra támaszkodni munkájuk megkezdésekor. Nem csak a tanagyag hasznosíthatóságára kérdeztek rá a kutatás elvégzésekor, hanem a nyelvtudás hasznosságát is firtatták. Azt próbálták feltérképezni, hogy a megkérdezettek munkájához milyen kompetenciák és ismeretek szükségesek, és ezek közül mit adott az egyetem.

A hallgatók válaszaiból kiderült, hogy a kommunikáció, az idegen nyelv és a számítástechnika tárgyak adják azokat az ismereteket, amiket munkájuk során fel tudnak használni. Viszont válaszaikból az is kiderült, hogy éppen ezek azok a képzések, amikkel egyáltalán nem voltak megelégedve tanulmányaik során, a legrosszabbnak a nyelvi képzést tartották.

A Pannon Egyetem kíváncsi volt arra is, hogy a diploma megszerzését követően milyen tapasztalatokat szereztek a munkakeresés és az elhelyezkedés során a végzettek. Kiderült, hogy 1-3 hónap alatt el tudtak helyezkedni, de gondot jelentett a megfelelő gyakorlati képzés hiánya és a már említett elégtelen nyelvtudás. A legnagyobb nehézséget azonban a munkakeresésbeli tapasztalok hiánya adta, valamint szembe kellett nézniük a ténnyel, hogy a megfelelő munkahelyek száma meglehetősen alacsony. Az is kiderült, hogy lényeges különbség van a végzettség és a fizetési kategória között, a kutatás alapján a legmagasabb béreket a mérnök és műszaki informatikus végzettségű frissdiplomások kapják.

A kutatásról további részletek, illetve az eredményeket ismertető konferencia szakmai anyagai letölthetőek a www.felvi.hu Felsőoktatási Műhely csatornájának Diplomás pályakövetés menüpontjából.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.