Két új informatikai specializáció a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetem és az IT Services Hungary Kft. közös együttműködése eredményeként szeptembertől két olyan informatikai specializáció indul, mely magas színvonalú, naprakész ismereteket nyújt, és ezáltal végzés után növeli a hallgatók elhelyezkedési esélyeit.

  • Eduline

A Debreceni Egyetem a T-Systems leányvállalata, az IT Services Hungary-val (ITSH) kötött együttműködésének keretében 2009 szeptemberétől két új specializációt indít informatika szakon.

 

A külföldön már jól bevált, de Magyarországon úttörőnek számító kezdeményezés megteremti azokat a feltételeket, melyek összehangolják a kutatást, az oktatást, a diákok szakmai felkészítését és a piacképes tudást. Az egyetem biztosítja a hatékony oktatáshoz szükséges technikai, infrastrukturális, valamint szellemi hátteret, míg az ITSH szakmai támogatást nyújt a tantervek kidolgozásához, és saját szakembergárdájára támaszkodva rendszeresen előadásokat tart az órákon. A közösen kidolgozott tanterv mellett az egyetem meghívására a vállalat részt vesz a vizsgakövetelmények kialakításában is.

 

A Debreceni Egyetem bármely hallgatója két négyszemeszteres specializáció elvégezése között választhat egyetemi tanulmányai során. A hálózatok és operációs rendszerek témakörben meghirdetett specializációk alkalmazható gyakorlati tudást biztosítanak, valamint lehetővé teszik az angol és a német informatikai szaknyelv elsajátítását.

 

A hivatalos szerződés aláírása nyomán Ilosvai Péter, az IT Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a vállalat célja az IKT – azaz az információs- és kommunikációtechnológiai - ismeretek bővítése a hallgatók körében.

 

A Debreceni Egyetem számára nagyon fontos, hogy piacképes tudással engedje ki a falai közül a hallgatókat. A tudományos és kutatómunka megismertetése mellett szeretné, ha a végzett diákok minél jobb elhelyezkedési potenciállal rendelkeznének.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.