Horgászati órák Skóciában

Skóciában hamarosan új tantárgyat írhatnak be a diákok az órarendjükbe. Nemsokára ugyanis lehetőségük lesz elsajátítani a horgászás minden csínján-bínját, méghozzá az iskolában.

  • Eduline
Az ötlet egy horgászegyesületnek köszönhető, amely azt tűzte ki céljául, hogy a sport felé fordítja a gyerkekeket, és így próbálja meg távol tartani őket attól, hogy bajba keveredjenek.

A gyerekek a horgászat mellett halbiológiát, kémiát, horgászat történelemet, és a vadvilág törvényeit is megtanulnák. Az egyesület szerint ugyanis egy igazán jó horgásznak jól felkészültnek kell lennie minden téren, nem elég pusztán a halfogás technikáját elsajátítani. Eddig összesen 80 diák vett részt a különleges órákon, de a hatalmas várakozólista azt mutatja, hogy a kezdeményezésnek van jövője. Az egyesület alapítója szerint a gyerekek nagyon élvezik az órákat. „A horgászat kiviszi őket a szabadba, messze a televíziótól, és megtanítja őket értékelni mindazt, ami körülöttük van” - mondta John Stewart az egyesület szülőatyja. A horgásztársaság alapítótagjai egy kisváros rendőrtisztjei voltak, akikígy próbáltak célt adni a fiataloknak.

A mozgalom később több skót kisvárosra is kiterjedt. „Sok gyerek teljesen elvszik az internet útvesztőjében, mert kevés az elméleti tudása. Sokan viszont hatalmas elméleti tudással rendelkeznek, de képtelenek gyakorlatban hasznosítani. A horgászat olyan sport, amelyhez mindkettő szükséges. Tudni kell az elméletet is és muszáj gyakrolatban is hasznosítani a megtanultakat” - mesélte az egyesület egyik tagja.

A helyi fiatalaok pedig szemmel láthatóan élvezik a horgászást. „Nekem nagyon hasznosak a foglalkozások, mert vadőr vagy vadászinas szeretnék lenni, ha felnövök” - mondta az egyik fiatal, aki részt vesz a horgáaszti órákon. Az egyesület egyelőre a tananagon kívül biztosít lehetőséget a diákoknak a horgászatra, de már elkezdték az órák akkreditálását. Terveik szerint az órák déluátn lennének, amikor a fiatalok már minden egyéb kötelességüket letudták
Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.