Erasmus Mundus

Az Erasmus Mundus egy olyan közösségi program, melynek célja, hogy magas színvonalú európai képzést nyújtson a legkiválóbb hallgatók részére, érkezzenek azok a világ bármely részér_l is. Az Európai Bizottság ezért a program keretében támogatást nyújt a fels_oktatási intézmények együttm_ködéséhez, és ösztöndíjat kínál európai és Európán kívüli hallgatóknak és oktatóknak. Ezen kívül pedig olyan projekteket is támogat, amelyeknek célja, hogy növelje az európai fels_oktatás vonzerejét.

  • Eduline

Erasmus Mundus (2009-2013)

A program új szakasza amellett, hogy továbbra is lehet_séget nyújt a 2004-2008 közötti tevékenységek támogatására, de kibővített és egyszerűsített formában. Mindemellett integrálja a korábban különállóan működő Erasmus Mundus External Cooperation Window programot is.

Az Erasmus Mundus főbb újdonságai:

- közös doktori programok indításának lehetősége, hároméves ösztöndíjak a doktoranduszok részére;

- a közös mester vagy doktori programok teljes képzési idejére szóló ösztöndíjak európai hallgatók számára is;

- nagyobb hangsúly helyeződik a minőségbiztosításra, a hallgatók / doktoranduszok foglalkoztathatóságára, és a közös programok fenntarthatóságára.

Költségvetés és pályázattípusok

2009-2013 között közel 1 milliárd euró a program költségvetése, amely a következőképpen oszlik meg a 3 alprogram között.

1. alprogram: Erasmus Mundus közös programok (ösztöndíjakkal együtt)454 millió euró
2. alprogram: Erasmus Mundus partnerségek (korábbi External Cooperation Window)460 millió euró
3. alprogram: Az európai felsőoktatás népszerűsítése 16 millió euró
Kik vehetnek részt az Erasmus Mundus programban?

Az Erasmus Mundus program különböző pályázattípusaiban részt vehetnek

 - felsőoktatási intézmények;

 - hallgatók, oktatók, kutatók, a felsőoktatási intézmények alkalmazottai;

 - bármely, a felsőoktatás területén aktív szervezetek a világ bármely országából.

Hogyan lehet pályázatot benyújtani?

Tekintettel arra, hogy az Erasmus Mundus programot az Európai Bizottság centralizáltan kezeli, pályázni a Bizottság által minden évben megjelentetett pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően lehet az alábbi várható pályázati határidőkkel.

AlprogramHatáridő
Közös mesterképzésekáprilis 30.
Közös doktori képzésekáprilis 30. (a pályázat

összegzését március 31-ig)
Partnerségekmárcius 15.
Az európai felsőoktatás népszeúsítéseáprilis 30.

Pályázatkezelés

A programot az Európai Bizottság Oktatási, Kulturális és Audiovizuális Végrehajtó Ügynöksége (EACEA) kezeli az Oktatási és Kulturális Főigazgatósága valamint az EuropeAid Együttműködési Hivatala felügyelete mellett.

A program végrehajtásában részt vesznek továbbá az Európai Bizottság delegációi, valamint az európai és EGT tagállamokban működő Erasmus Mundus nemzet irodák (National Structure). Magyarországon a Tempus Közalapítvány látja el ez utóbbi a feladatot.

forrás: uni-corvinus.hu

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István