Matematika érettségi - amit tudnom kell
Az új érettségi vizsga minden tantárgyból egységes (minden iskolatípusban azonos követelményeken alapuló, azonos írásbeli feladatsoron és azonos szóbeli tételeken számon kérő), két szinten (közép és emelt) letehető, részletes vizsgakövetelményeken és vizsgaleíráson alapuló vizsga. Az oktatási törvény szerint a matematika továbbra is a kötelező érettségi vizsgatárgyak közé tartozik.
Felkészülés a vizsgára
A 12. évfolyam matematika tananyagának feldolgozása után kezdődik a rendszerező összefoglalás. Ezen rendszerező összefoglalás keretén belül a 4 év matematika tananyagának áttekintése, átismétlése történik. Közben gyakoroljuk a függvénytáblázat, és a számológép használatát a feladatmegoldás során.
A matematika érettségire bocsátás feltétele középszinten (ez iskolánként eltérő lehet):
A rendszerező összefoglalásból összeállított mindkét témazáró dolgozatnak legalább elégséges szintűnek kell lennie (mindkét dolgozat felépítése, pontozása, értékelése megegyezik az írásbeli matematika érettségi dolgozat felépítésével, pontozásával, értékelésével) és a helyi értékelési rendszernek megfelelően sikeresen kell teljesíteni a tanévet.
A vizsga felépítése
A középszintű matematika érettségi egyetlen vizsgából, a 180 perces írásbeli számonkérésből áll. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, amelyre 45 perce van, majd a II. feladatlap következik 135 perc alatt. A feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. A II. feladatlap két részre oszlik, egyik felében a feladatok egy vagy több kérdésből állnak, a második rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.
A feladatsor összeállításakor az alábbi tartalmi arányok az irányadók:
| Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok | 20% |
| Aritmetika, algebra, számelmélet | 25% |
| Függvények, az analízis elemei | 15% |
| Geometria, koordinátageometria, trigonometria | 25% |
| Valószínűségszámítás, statisztika | 15% |
A feladatsor feladatainak 30-50%-a a hétköznapi élet problémáiból indul ki, esetenként egyszerű modellalkotást igénylő feladat.
Mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán használható függvénytáblázat (ebből többféle is kapható a kereskedelemben) és (nem grafikus kijelzővel ellátott, nem programozható, szöveges memóriával nem rendelkező) számológép. A vizsgázók körzőt, vonalzót, szögmérőt használhatnak, melyekről maguknak kell gondoskodni. Ezen az eszközöket a vizsgázók a vizsga során egymás között nem cserélhetik.
A feladatsor megoldásával elérhető maximális pontszám 100 pont. A jeleshez középszinten 80 százalékos, emelt szinten 60 százalékos eredményt kell elérni, míg az elégségeshez mindkét szinten 20 százalékot. Ugyanakkor az elégséges minősítés eléréséhez nem elég az összesen legalább 20 százalékos eredmény, hanem minden vizsgarésznél el kell érni legalább 10 százalékot. Ez vonatkozik a matematika emelt szintű vizsgára is.
Szóbeli vizsgát azok a tanulók tesznek/tehetnek, akiknek az írásbeli vizsgájuk sikertelen - nem érték el az elégségeshez szükséges minimum 20 pontot – (20 %), de az írásbeli vizsgapontszám legalább 10 pont (10 %).
A tapasztalatok szerint változatos, a tananyagot elég jól lefedő feladatsorokat kapnak a diákok, amely a matematika fogalmak számonkérésére, az alapismeretek és az alapkészségek mérésére megfelelőek. Ezek megoldásakor a gyengébb tanulók számára is van lehetőség arra, hogy bemutassák, hogy bizonyos ismereteket és készségeket elsajátítottak. A nehezebb, összetettebb feladatokban, ahol már a kezdő lépésekhez is gyakran komoly ötlet kell, erre gyakran nincs lehetőségük. A tételbizonyítás elmaradása sokak számára hiányzik, de hasznos, ha a bemagolt tételek és definíciók számonkérése helyett a számonkérésnek ez a formája maradna. Így is ellenőrizhetőek az egyszerű elméleti ismeretek, és a tanulók szívesebben adnak számot ilyen formán az elméleti ismereteikről. Ez a vizsgarész időnként alig kíván az általános iskolai tudásnál többet, de abban már megoszlanak a tanári vélemények, hogy ez helyes vagy helytelen. A kollégák közül sokan nem értenek egyet azzal, hogy a válaszokat ebben a részben többnyire nem kell indokolni.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgára legalább 20 tételt kell készíteni, amennyiben a vizsgázó csoportban van szóbeli vizsgára utasított tanuló. A tételsor tartalmi arányai az írásbeli vizsga leírásánál meghatározott arányokat tükrözzék. A tételeket a vizsgáztatásra jogosult szaktanár állítja össze.
A tétel tartalmazzon 3 egyszerű elméleti kérdést (definíciót, tételkimondást), valamint 3 feladatot. A tétel egyes elemei más-más témakörből kerüljenek kiválasztásra.
Értékelés
A szóbeli vizsgán elérhető pontszám: 50 pont.
Az értékelés szempontjai:
1. Az elméleti kérdés összesen 15 pont
2. A három feladat összesen 30 pont
3. Önálló teljesítményre való képesség, a feladatok logikus előadása, illetve a matematikai kommunikációs képesség 5 pont
A szóbeli vizsgát is tett tanuló végső értékelése az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik.
