Egy nappal rövidebb?

A közoktatási törvény értelmében az utolsó tanítási nap június 15-e, amely a 2008/2009-es tanévben hétfőre esik. Lehet-e belőle tanítás nélküli munkanap, és milyen dátumokat érdemes figyelni – cikkünkből kiderül.

  • Eduline
Mivel március 15-e vasárnapra esik, a 2008/2009. tanév legközelebbi fontos dátuma április 9-e (csütörtök), ekkor kezdődik ugyanis a tavaszi szünet, noha a rákövetkező héten szerdán már újra vissza kell ülni az iskolapadba. A középiskolák és a szakiskolák befejező évfolyamos diákjai a hónap utolsó napján (csütörtök) mennek utoljára tanulni, május 4-étől (hétfő) június 26-áig (péntek) tartanak az érettségi vizsgák. Május 27-én (szerda) pedig az országos kompetenciamérés zajlik.
 
2009. június 15-e a tanév utolsó tanítási napja, hiszen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az iskolában a szorgalmi idő, a tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és - az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be.
 
Noha a 2008/2009. tanév rendjéről szóló 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a 2008/2009. tanévben a szorgalmi idő utolsó tanítási napja - ha a rendelet másképp nem rendelkezik - 2009. június 15. (hétfő), ugyanakkor a miniszteri rendelet 3. §-a lehetővé teszi, hogy szorgalmi idő alatt a nevelőtestület előre megtervezett módon, a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt - a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában hat - munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhasson fel.
 
Amennyiben tehát a szorgalmi idő alatt biztosított a jogszabályban előírt 180, illetve 181 tanítási nap megtartása, nincs jogi akadálya annak, hogy 2009. június 15-ét a nevelési-oktatási intézmény tanítás nélküli munkanapként szervezze meg – olvasható a 2008/2009. tanév utolsó tanítási napjáról szóló közleményben.
 
Felvételizőknek
Aki felvételizett, figyelje április 16-át, eddig kell ugyanis megkapnia az úgynevezett regisztrációs levelet, amely a jelentkezési lapjáról rögzített információkat (a személyes adatokat, a megpályázott képzőhelyeket, azok kért elbírálási sorrendjét stb.) tartalmazza, továbbá a jelentkezési lap felvételi azonosító számát. A www.felvi.hu weboldalon elérhető szolgáltatás révén májustól nyomon követhető az elektronikusan beadott kérelmek elbírálása, emellett ellenőrizhetők, módosíthatók a rögzített felvételi és személyes adatok.
 
2009. július 9-éig pótolhatók azok a dokumentumok – érettségi bizonyítvány, tanúsítvány, nyelvvizsga-bizonyítvány –, amelyeket a jelentkezési határidő után kapott kézhez a felvételiző, aki ezen időpontig módosíthatja a jelentkezéskor megadott intézményi sorrendet is, de csak egy alkalommal. Július 23-án vonalhúzás: kiderülnek az egyes képzési területhez tartozó szakokhoz szükséges ponthatárok, és eldől, hogy a jelentkezők közül kik nyertek felvételt. Augusztusban minden felvételizőnek meg kell kapnia az Oktatási Hivataltól a hivatalos értesítést a besorolási döntésről, de a döntés után 24 órán belül sms-ben is értesítik azt a jelentkezőt, aki ezt a jelentkezési lapon igényelte. Augusztusban pedig jöhet a pótfelvételi.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.