Egy nappal rövidebb?

A közoktatási törvény értelmében az utolsó tanítási nap június 15-e, amely a 2008/2009-es tanévben hétfőre esik. Lehet-e belőle tanítás nélküli munkanap, és milyen dátumokat érdemes figyelni – cikkünkből kiderül.

  • Eduline
Mivel március 15-e vasárnapra esik, a 2008/2009. tanév legközelebbi fontos dátuma április 9-e (csütörtök), ekkor kezdődik ugyanis a tavaszi szünet, noha a rákövetkező héten szerdán már újra vissza kell ülni az iskolapadba. A középiskolák és a szakiskolák befejező évfolyamos diákjai a hónap utolsó napján (csütörtök) mennek utoljára tanulni, május 4-étől (hétfő) június 26-áig (péntek) tartanak az érettségi vizsgák. Május 27-én (szerda) pedig az országos kompetenciamérés zajlik.
 
2009. június 15-e a tanév utolsó tanítási napja, hiszen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az iskolában a szorgalmi idő, a tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és - az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be.
 
Noha a 2008/2009. tanév rendjéről szóló 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a 2008/2009. tanévben a szorgalmi idő utolsó tanítási napja - ha a rendelet másképp nem rendelkezik - 2009. június 15. (hétfő), ugyanakkor a miniszteri rendelet 3. §-a lehetővé teszi, hogy szorgalmi idő alatt a nevelőtestület előre megtervezett módon, a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt - a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában hat - munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhasson fel.
 
Amennyiben tehát a szorgalmi idő alatt biztosított a jogszabályban előírt 180, illetve 181 tanítási nap megtartása, nincs jogi akadálya annak, hogy 2009. június 15-ét a nevelési-oktatási intézmény tanítás nélküli munkanapként szervezze meg – olvasható a 2008/2009. tanév utolsó tanítási napjáról szóló közleményben.
 
Felvételizőknek
Aki felvételizett, figyelje április 16-át, eddig kell ugyanis megkapnia az úgynevezett regisztrációs levelet, amely a jelentkezési lapjáról rögzített információkat (a személyes adatokat, a megpályázott képzőhelyeket, azok kért elbírálási sorrendjét stb.) tartalmazza, továbbá a jelentkezési lap felvételi azonosító számát. A www.felvi.hu weboldalon elérhető szolgáltatás révén májustól nyomon követhető az elektronikusan beadott kérelmek elbírálása, emellett ellenőrizhetők, módosíthatók a rögzített felvételi és személyes adatok.
 
2009. július 9-éig pótolhatók azok a dokumentumok – érettségi bizonyítvány, tanúsítvány, nyelvvizsga-bizonyítvány –, amelyeket a jelentkezési határidő után kapott kézhez a felvételiző, aki ezen időpontig módosíthatja a jelentkezéskor megadott intézményi sorrendet is, de csak egy alkalommal. Július 23-án vonalhúzás: kiderülnek az egyes képzési területhez tartozó szakokhoz szükséges ponthatárok, és eldől, hogy a jelentkezők közül kik nyertek felvételt. Augusztusban minden felvételizőnek meg kell kapnia az Oktatási Hivataltól a hivatalos értesítést a besorolási döntésről, de a döntés után 24 órán belül sms-ben is értesítik azt a jelentkezőt, aki ezt a jelentkezési lapon igényelte. Augusztusban pedig jöhet a pótfelvételi.
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.