Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A magyar nyelv és irodalom kötelező érettségi tantárgy. Ezzel kezdődik az írásbeli érettségi. Első napon, általában május elején hétfő reggel 8-tól. A szóbeli érettségi vizsga június második felében zajlik egy napon a többi tantárggyal az iskolák kiírása szerint. Az írásbeli érettségi vizsga elsősorban kreativitást, nyelvi logikát, fogalmazáskészséget igényel, míg a szóbeli vizsga már a lexikális tudást is számon kéri.
ÍRÁSBELI
Az érettségizők egy A4-es méretű borítékban kapják meg az magyar nyelv és irodalom feladatsorokat. Az írásbeli vizsga ideje 240 perc (4 óra), mely alatt két feladatrészt kell megoldani.
Az első feladatrész egy szövegértési feladat, egy nyomtatott szöveg és ahhoz kapcsolódó kérdéssor, melyre válaszolni kell. Ez a feladatsor szövegértési, nyelvi-logikai, nyelvtani kompetenciákat igényel. A feladatsor 40 pontot ér, megoldására 60 perc áll rendelkezésre. Az egy óra letelte után a feladatlapot bele kell helyezni a borítékba, és a felügyelő tanár asztalára kell tenni.
A második feladatlap szövegalkotási feladatokat takar, mely során három feladat közül választhat a vizsgázó. Ezek közül csakis az egyiket kell megoldani. Megoldására 180 perc áll rendelkezésre. A feladatlap 60 pontot ér. A feladattípusok a következők: 1. Érvelés 2. Műelemzés 3. Összehasonlító elemzés
Érvelés Érvelő fogalmazás írása egy megadott témakörben. A témakör általában irodalommal, nyelvtannal, kultúrával, társadalmi élettel kapcsolatos. A feladat tartalmaz egy mottót, idézetet, amely ráhangolja a vizsgázót a témára.
Műelemzés Egy hosszabb vers, vagy egy rövidebb novella értelmező elemzése megadott szempontok alapján.
Összehasonlító elemzés Két, vagy több vers esetleg drámarészlet összehasonlítása megadott szempontok alapján
A javító tanárok 3 szempontból vizsgálják és pontozzák a szövegalkotási feladatlapokat. Nyelvminőség, szöveg megszerkesztettsége és tartalom szempontjából. Mindhárom összetevőre maximum 20 pont adható, így jön ki a 60 pont, melyhez ha hozzáadjuk a szövegértés 40 pontját, látható, hogy a magyar írásbeli érettségi vizsgán maximum 100 pont érhető el.
SZÓBELI
A magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségi vizsgán maximálisan 50 pont szerezhető. 20 irodalom és 20 nyelvtan tételből kell húzni. Ezeket az iskolákban tanító tanárok állítják össze a diákjaik számára a megadott szempontok alapján.
Irodalom témakörök: 1. Életművek 6 db Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila. Ez a hat magyar szerző kihagyhatatlan. 2. Portrék 4 db Tanár által választott magyar szerzők, például Radnóti, Móricz, Mikszáth 3. Látásmódok 3 db Tanár által választott magyar szerzők, például Jókai, Vajda János, Juhász Gyula 4. Kortárs magyar irodalom 1 db Legalább 1980-ig élő és alkotó magyar szerző, például Kertész Imre, Faludy György 5. Világirodalom 2 db Külföldi szerzők, művek, például Homérosz eposzai, a Biblia 6. Színház és drámatörténet 2 db Magyar, vagy világirodalmi drámaírók és műveik, pl Szophoklész, Madách, Shakespeare 7. Az irodalom határterületei 1 db Az irodalmat érintő művészeti ágak, például film, balett 8. Regionális kultúra 1 db Az a megye, ahol az érettségi zajlik, illetve annak környékére jellemző művészeti kulturális motívumok, épületek, programok bemutatása, vagy ott született irodalmi szerző bemutatása.
Nyelvtan témakörök
A tanár köteles mindegyik témakörből legalább 2 tételt berakni a tételsorba. Ember és nyelv A kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés
A nyelvtan tételek tartalmaznak egy gyakorlati feladatot, melyet a felelőnek meg kell oldani. Például egy mondat elemzése, hangtörvények felismerése, önéletrajz írása.
A magyar nyelv és irodalom szóbeli tételsornál az 50 pont úgy adódik össze, hogy 25 pontot kaphat a felelő a tartalmi összetevőkre, további 25 pontot pedig az előadásmódra.
A tesztkérdések általánosan, a teljesség igénye nélkül próbálnak betekintést nyújtani a magyar tantárgy ismeretanyagába a középszintű érettségi követelményrendszer alapján
Az írásbelin nagyon fontos a jó fogalmazáskészség, a jó stílus, a biztos nyelvtantudás, mert ha jól megfigyeljük a javítási szempontokat, akkor látható, hogy az irodalomtudásunk nagyjából az ötödét teszi ki a maximális pontszámnak. Gyakoriak a kortárs, illetve a kevésbé ismert alkotók és művek. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a jól megtanult verselemzések semmit nem érnek. Ehelyett inkább jól tájékozottak legyünk irodalomelméleti téren, például műfajok, versformák, költői eszközök kellő ismerete elméleti és gyakorlati szinten. Irodalomtörténet szempontjából a stílusirányzatok, kortársak, kultúrtörténeti, vagy akár történelmi események ismerete. Persze azért alapvető életrajzi adatok legyenek a fejünkben a tanult alkotókról, mert néha ismert és tanult szerző is szokott szerepelni az írásbeli érettségin.