Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Kihirdették az alkotói ösztöndíj-pályázat nyertesét
A K&H Csoport megkezdi művészeti gyűjteményének építését, amely szakértők szerint várhatóan az ország egyik legjelentősebb kortárs vállalati gyűjteménye lesz majd. A „Művészet egy jobb, teljesebb világért” címet viselő szakmai koncepció alapján épülő gyűjtemény pénzügyi alapjait a K&H korábbi műtárgy-állományának eladása biztosítja. A Kieselbach Galéria aukcióin, valamint a különleges értékesítési módszerként megszervezett online dolgozói árverésen közel száz műtárgy talált eddig új gazdára, és így mintegy 50 millió forint folyt be erre a célra. A K&H Csoport kihirdette annak az alkotói ösztöndíj-pályázatnak az eredményét is, amelyen közel száz fiatal képzőművész vett részt: az alkotói támogatásban fél évig Sándor Krisztián festőművész részesül.
A K&H fokozatosan értékesíti korábbi műtárgy-állományát: az elmúlt hónapokban - egyebek mellett olyan klasszikus és modern művészek munkáinak értékesítésére került sor, mint például Mednyánszky László, Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Czóbel Béla, Kernstock Károly, Szőnyi István, Székely Bertalan. „Eddig mintegy 50 millió forint realizálódott kifejezetten kortársművészeti célokra” – jelentette be Marko Voljc, a K&H Csoport vezérigazgatója.
A K&H néhány hónappal ezelőtt művészeti tanácsadó testületet hozott létre a magyarországi képzőművészet olyan meghatározó alakjainak részvételével, mint Petrányi Zsolt, a Műcsarnok és a hozzá kapcsolódó Ernst Múzeum valamint Dorottya Galéria vezetője, az AICA (Műkritikusok Szövetsége) tagja, számos jelentős kortárs kiállítás kurátora, Szurcsik József képzőművész, művészeti oktató, tanszékvezető főiskolai docens, az Esterházy Károly Főiskola tanszékvezető tanára, valamint a hazai kortárs művészet egyik legsokoldalúbb szakértője, Topor Tünde művészeti tanácsadó, az ArtMagazin főszerkesztője.
A testület a K&H Csoport felkérésére olyan gyűjteményi koncepciót dolgozott ki, amelynek alapján rövidesen megkezdődik a gyűjtemény felépítése, az akvizíciós tevékenység. Nem véletlen a kortárs művészet melletti elköteleződés, hiszen – ahogy a koncepció preambuluma is fogalmaz - a kollekció létrehozása állásfoglalás, amely kifejezi, hogy a kortárs képzőművészet meghatározó szerepet játszik a jelenkor megértésében, értelmi és érzelmi feldolgozásában. A koncepció szabta keretek között a művészeti tanácsadó testület hamarosan konkrét művészekre és műtárgyakra vonatkozó javaslataival segíti a gyűjtemény létrehozásának megkezdését.
A műtárgyak beszerzésének sajátos módjaként és egyben a legfiatalabb képzőművész-generáció támogatására a K&H olyan alkotói ösztöndíj programot indított útjára, amelynek lényege, hogy a kiválasztott művész számára fél éven keresztül nyújtott támogatás mellett az ösztöndíj időszak végén a művész egy vagy több alkotása bekerül a K&H gyűjteményébe.
A K&H Csoport által 2008 novemberében kiírt alkotói ösztöndíjjal kapcsolatban rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg, az elmúlt 5 évben diplomát szerzett fiatal képzőművészek közül összesen közel százan nyújtottak be pályázatot. A széles választékból a K&H művészeti tanácsadó testület, az elfogadott gyűjteményi koncepció szem előtt tartásával, a Képzőművészeti Egyetemen 2 évvel ezelőtt végzett, 33 éves Sándor Krisztián festőt választotta ki, aki a féléves ösztöndíj időszak alatt a pályázatra benyújtott munkaterve szerint dolgozik majd. Az ösztöndíj időtartama 6 hónap, az ösztöndíj bruttó összege havonta 125.000 Ft.
„Sándor Krisztián művészete kiválóan illeszkedik ehhez a koncepcióhoz, érdeklődését a világban végbemenő változások határozzák meg, amelyeket változatos, egyéni technikával jelenít meg. Alkotásai a nézőnek szellemi és érzéki utazást ígérnek: élénk színekkel ható képein felsejlik a világ drámája, szépsége, és egyben szofisztikált humora is.” – mondta el a művészeti tanácsadó testület nevében Petrányi Zsolt.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.