Ötszáz vendéget, köztük az egyetem itthon és külföldön dolgozó egykori hallgatóit várja a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOEC) szombaton, a kapcsolat napján, amelynek központi témája ezúttal a 90 éves debreceni orvosképzés – közölte Paragh György egyetemi tanár, a DEOEC elnöke a programokat megnyitó sajtótájékoztatón.
Utalt arra is, hogy ötéves az egyetem gyógyszertudományi, illetve fogorvos-tudományi kara, így a többes évforduló jó alkalmat ad az orvosképzés mai helyzetének áttekintésére is. Ennek kapcsán az egészségügyben ma meglévő humánerőforrás-válságról és a szakorvosképzésben várható változásokról is tanácskoznak a szakemberek. Csernoch László professzor, a DEOEC általános orvoskarának dékánja emlékeztetett rá, hogy először 1922-ben bocsátott ki végzősöket a debreceni orvoskar, akkor öt orvos kapott diplomát. Tavaly már több mint kétszázan végeztek, míg a 90 év alatt összesen 17 ezer orvos, ebből 699 külföldi kapott diplomát Debrecenben.
Fésüs László akadémikus, a Debreceni Egyetem rektora, aki a DEOEC korábbi elnökeként ötletgazdája volt a kapcsolat napjának, a sajtótájékoztatón kifejtette: ma is az orvostudomány a legdinamikusabban fejlődő tudomány, amely sok feltáratlan területtel néz szembe. A 90 év olyan történelmi távlat, amelynek ismeretében érdemes áttekinti a debreceni, illetve a hazai orvosképzés helyzetét – tette hozzá.
forrás: MNO
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
