90 éves a debreceni orvosképzés

Ötszáz vendéget, köztük az egyetem itthon és külföldön dolgozó egykori hallgatóit várja a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOEC) szombaton, a kapcsolat napján, amelynek központi témája ezúttal a 90 éves debreceni orvosképzés – közölte Paragh György egyetemi tanár, a DEOEC elnöke a programokat megnyitó sajtótájékoztatón.

  • Eduline

Utalt arra is, hogy ötéves az egyetem gyógyszertudományi, illetve fogorvos-tudományi kara, így a többes évforduló jó alkalmat ad az orvosképzés mai helyzetének áttekintésére is. Ennek kapcsán az egészségügyben ma meglévő humánerőforrás-válságról és a szakorvosképzésben várható változásokról is tanácskoznak a szakemberek. Csernoch László professzor, a DEOEC általános orvoskarának dékánja emlékeztetett rá, hogy először 1922-ben bocsátott ki végzősöket a debreceni orvoskar, akkor öt orvos kapott diplomát. Tavaly már több mint kétszázan végeztek, míg a 90 év alatt összesen 17 ezer orvos, ebből 699 külföldi kapott diplomát Debrecenben.

Fésüs László akadémikus, a Debreceni Egyetem rektora, aki a DEOEC korábbi elnökeként ötletgazdája volt a kapcsolat napjának, a sajtótájékoztatón kifejtette: ma is az orvostudomány a legdinamikusabban fejlődő tudomány, amely sok feltáratlan területtel néz szembe. A 90 év olyan történelmi távlat, amelynek ismeretében érdemes áttekinti a debreceni, illetve a hazai orvosképzés helyzetét – tette hozzá.

forrás: MNO

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.