90 éves a debreceni orvosképzés

Ötszáz vendéget, köztük az egyetem itthon és külföldön dolgozó egykori hallgatóit várja a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOEC) szombaton, a kapcsolat napján, amelynek központi témája ezúttal a 90 éves debreceni orvosképzés – közölte Paragh György egyetemi tanár, a DEOEC elnöke a programokat megnyitó sajtótájékoztatón.

  • Eduline

Utalt arra is, hogy ötéves az egyetem gyógyszertudományi, illetve fogorvos-tudományi kara, így a többes évforduló jó alkalmat ad az orvosképzés mai helyzetének áttekintésére is. Ennek kapcsán az egészségügyben ma meglévő humánerőforrás-válságról és a szakorvosképzésben várható változásokról is tanácskoznak a szakemberek. Csernoch László professzor, a DEOEC általános orvoskarának dékánja emlékeztetett rá, hogy először 1922-ben bocsátott ki végzősöket a debreceni orvoskar, akkor öt orvos kapott diplomát. Tavaly már több mint kétszázan végeztek, míg a 90 év alatt összesen 17 ezer orvos, ebből 699 külföldi kapott diplomát Debrecenben.

Fésüs László akadémikus, a Debreceni Egyetem rektora, aki a DEOEC korábbi elnökeként ötletgazdája volt a kapcsolat napjának, a sajtótájékoztatón kifejtette: ma is az orvostudomány a legdinamikusabban fejlődő tudomány, amely sok feltáratlan területtel néz szembe. A 90 év olyan történelmi távlat, amelynek ismeretében érdemes áttekinti a debreceni, illetve a hazai orvosképzés helyzetét – tette hozzá.

forrás: MNO

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.