A gesztikulálás segít beszélni

Azok a csecsemők, akik sűrűn gesztikulálnak, nagyobb szókinccsel rendelkeznek iskolás korukra, mint azok a társaik, akik nem. Az amerikai kutatók azt állapították meg, hogy akik 14 hónapos korukban már testbeszéddel is kifejezik magukat, azoknak később a szóbeli kommunikációval is kevesebb problémájuk lesz.

  • Eduline

A tanárok és a szülők segíthetnek a gyerekeknek azzal, hogy bátorítják őket a gesztusok használatáa – így beszélni is hamarabb és könnyebben tanulnak meg – mondták a Chicagói egyetem pszichológusai. Azt is kiderítették, hogy a jobb anyagi körülmények között élő, és tanultabb szülők gyermekei többet gesztikulálnak.

A megfelelő szókincs kulcsfontosságú az iskolai sikerek eléréséhez, és ez az oka, amiért a kisebb jövedelemmel rendelkező családok gyermekei nagyobb eséllyel buknak el a tanulmányaik során. „A kutatásaink ellentmondanak a mendemondáknak” – mondta Susan Goldin-Meadow, a kutatásban részt vevő egyik pszichológus. „Nagymamáink mindig azt hajtogatták; ha rendesen artikulálsz, nincs szükséged a kezeidre. A felső tízezer a mai napig így gondolkodik – bár a kutatásaink ebben is meglepő eredményeket hoztak. A társadalom legfelsőbb rétegeiben is találtunk különleges gesztusokat. Semmi kétség, a gesztikuláció és a beszéd nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz.” Például nagyban hozzájárulnak a szavak tanulásához és értelmezéséhez. Például ha a gyerek rámutat egy babára, az anyukája általában megerősíti „Igen, az ott egy baba”. Így a szó jelentése és a tárgy képe összekapcsolódik a gyermek agyában. A gesztusok pedig segíthetik pontosabban és tökéletesebben kifejezni a gyermekek mondanivalóját, amikor még nehezen formálnak meg teljes mondatokat és szavakat.

A kutatók 50, különböző hátérrel rendelkező családot vizsgáltak. 90 percen keresztül filmezték a gyerekeket a szüleikkel, különböző, ámde hétköznapi szituációkban.

Arra is rájöttek, hogy a magasabban képzett szülők többet beszélnek a gyerekekhez, és teljes mondatokat használnak. Ennek köszönhetően csemetéik átlagosan 11%-kal jobban és többet gesztikulálnak. Ez a különbség iskolás korukra sem tűnik el, akik alacsonyabb szókinccsel kezdik a tanulmányaikat, azok hátrányosabb helyzetből indulnak – az iskolai tananyag pedig már nem pótolhatja a gyerekkorban elmaradt fejlődést.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.