Újabb bírság a miskolci „magánegyetemnek”

Megtévesztő a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetemének neve, és az általa használt kifejezések.

  • Eduline
Naponta 10 ezer forint végrehajtási bírságot kell fizetnie a Miskolci Bölcsész Egyesületnek mindaddig, amíg maradéktalanul nem teljesíti a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által korábban előírt kötelezettségeit. A végrehajtási bírság – amelynek összege 30 nap után 30 ezer forintra nő – addig sújtja a Miskolci Bölcsész Egyesületet, amíg nem gondoskodik arról, hogy honlapján ne legyenek elérhetőek „Nagy Lajos Király Magánegyetem” megjelölésű, és más, egyetemi szintű képzésre utaló dokumentumok.

A GVH tavaly májusban döntött úgy, hogy a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyeteme megtévesztette a fogyasztókat. Az egyesület jogszerűen nem használhatta nevében a magánegyetem megjelölést. Az egyesület neve és az általa használt kifejezések ("felsőoktatási intézmény", "szak", "felsőoktatási műhely") azt a látszatot keltették, hogy az eljárás alá vont nem pusztán felnőttképzési tevékenységet folytat, hanem felsőoktatási tevékenységet. A fogyasztók - tévesen - arra a következtetésre juthattak, hogy

– az eljárás alá vont felsőoktatási intézményként, azon belül is egyetemként elismert,

– az intézményben folytatott sikeres tanulmányaik alapján felsőoktatási intézmény által kibocsátott diplomához juthatnak,

– ha nem is egyetemi képzésről van szó, mint alapképzésről vagy posztgraduális képzésről, akkor egyetem által folytatott felnőttképzésről.

A GVH emiatt 150 ezer forint bírságot szabott ki az egyesületre. A bírság kiszabása mellett a versenyhatóság kötelezte az egyesületet, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kezdeményezze nevének módosítását. Megtiltotta továbbá, hogy a határozat kézhezvételétől számított 30 nap után az egyesület fogyasztók által hozzáférhető dokumentumaiban és valamennyi reklámjában a "magánegyetem", az "egyetem", a "felsőoktatási intézmény" és "szak" megjelölést feltüntesse, továbbá "díszdoktorrá" avatásról adjon tájékoztatást.

Az egyesület a GVH döntését bíróság előtt támadta meg, de a pert jogerősen elvesztette. Ezek után 2008 októberében a versenyhatóság utóvizsgálatot indított, hogy kiderüljön, az egyesület teljesítette-e a GVH határozatába foglalt előírásokat. Megállapításra került, hogy az egyesület nevének megváltoztatását csak az utóvizsgálat megindítása után, november elején kezdeményezte. Az egyesület honlapjának főoldalán ugyan nem, de a honlap más oldalain pedig továbbra is szerepelnek a jogsértő kifejezések.

Mindezek miatt a GVH úgy döntött, hogy mulasztási bírságot vet ki az egyesületre mindaddig, amíg az nem teljesíti a határozatba foglalt kötelezettségeit. A bírság összege az első 30 napban naponta 10 ezer forint. Abban az esetben, ha az egyesület nem intézkedne 30 napon belül a honlap megváltoztatása érdekében a bírság összege naponta 30 ezer forintra emelkedik mindaddig, amíg az előírt kötelezettségek nem teljesülnek. A bírság összegének a napi 50 ezer forintos maximumhoz képest alacsonyabb összegben történő megállapításakor a versenyhatóság tekintetbe vette, hogy az egyesület a honlapon is hajtott végre változtatásokat, bár utóbbiról nem távolította el maradéktalanul a jogsértőnek ítélt tájékoztatásokat. Enyhítő körülménynek bizonyult továbbá, hogy a fennmaradt jogsértő közlések régebbi szövegek, és azok csak bizonyos keresőszavakra – például az egyesület régi nevére - történő keresés után olvashatóak. Nem szabott ki bírságot a versenyhatóság amiatt, hogy az egyesület késedelmesen intézkedett nevének megváltoztatása iránt.

A korábban kirótt 150 ezer forintos bírság behajtásáról az APEH fog intézkedni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.