Az oktatási miniszter szeptemberi döntése szerint 21.700 fő kezdheti meg a mesterképzést 2009-ben. Részletek a HVG Diploma 2009 különszámából.
A felsőoktatási törvény mindössze az alapképzésben megszerzett fokozat (Bsc, BA) és a szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzését írja elő a mesterképzésre felvétel követelményeként, továbbá a felvételiről szóló kormányrendelet azt, hogy 100 pontos rendszerben kell felvételiztetni. A 100 pontos rendszer adott esetben 90 + 10 pontos – áll a HVG Diploma 2009 különszámában.
Azt, hogy az intézményeknek egy-egy mesterképzéshez melyik alapdiplomát kell teljes kreditértéken elfogadniuk, az oktatási miniszter rögzítette rendeletben. Ugyancsak az oktatási miniszter dönt a felvétel esedékességét megelőző év október 1-jéig általa kiírt pályázat alapján, hogy az egyes egyetemeken és főiskolákon hányan kezdhetik meg a mesterképzést, 2009-ben az oktatási miniszter szeptemberi döntése szerint 21.700 fő.
Az intézmények szabad kezet kaptak abban, milyen értéken vesznek figyelembe eltérő előképzettségeket, s hogy a 100 pontos rendszerben mi alapján rangsorolják a jelölteket. Maguk határozhatják meg azt is, hogyan osztják el a szakok között a mesterképzésre felvehetők számát. A jelentkezőkkel szemben azonban egységes követelményeket kell alkalmazni, függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézményben szerezték oklevelüket, a felvételi követelményeket, a rangsorolás módját pedig a hallgatók által hozzáférhető szabályzatban kell meghatározniuk az intézményeknek. Az iskolák szervezhetnének ugyan saját vizsgát, mégis leginkább a korábbi diploma és úgynevezett motivációs beszélgetés alapján válogatják a mesterképzésre felvetteket.
A 100 pontos felvételi rendszerben azonban nincs meghatározva a bekerüléshez szükséges minimumpontszám – ennek előnyeiről a HVG Diploma 2009 különszámában tájékozódhat.
MegvásárolomAz elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
