Az oktatási miniszter szeptemberi döntése szerint 21.700 fő kezdheti meg a mesterképzést 2009-ben. Részletek a HVG Diploma 2009 különszámából.
A felsőoktatási törvény mindössze az alapképzésben megszerzett fokozat (Bsc, BA) és a szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzését írja elő a mesterképzésre felvétel követelményeként, továbbá a felvételiről szóló kormányrendelet azt, hogy 100 pontos rendszerben kell felvételiztetni. A 100 pontos rendszer adott esetben 90 + 10 pontos – áll a HVG Diploma 2009 különszámában.
Azt, hogy az intézményeknek egy-egy mesterképzéshez melyik alapdiplomát kell teljes kreditértéken elfogadniuk, az oktatási miniszter rögzítette rendeletben. Ugyancsak az oktatási miniszter dönt a felvétel esedékességét megelőző év október 1-jéig általa kiírt pályázat alapján, hogy az egyes egyetemeken és főiskolákon hányan kezdhetik meg a mesterképzést, 2009-ben az oktatási miniszter szeptemberi döntése szerint 21.700 fő.
Az intézmények szabad kezet kaptak abban, milyen értéken vesznek figyelembe eltérő előképzettségeket, s hogy a 100 pontos rendszerben mi alapján rangsorolják a jelölteket. Maguk határozhatják meg azt is, hogyan osztják el a szakok között a mesterképzésre felvehetők számát. A jelentkezőkkel szemben azonban egységes követelményeket kell alkalmazni, függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézményben szerezték oklevelüket, a felvételi követelményeket, a rangsorolás módját pedig a hallgatók által hozzáférhető szabályzatban kell meghatározniuk az intézményeknek. Az iskolák szervezhetnének ugyan saját vizsgát, mégis leginkább a korábbi diploma és úgynevezett motivációs beszélgetés alapján válogatják a mesterképzésre felvetteket.
A 100 pontos felvételi rendszerben azonban nincs meghatározva a bekerüléshez szükséges minimumpontszám – ennek előnyeiről a HVG Diploma 2009 különszámában tájékozódhat.
MegvásárolomAz a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
