Mesterutak

Az oktatási miniszter szeptemberi döntése szerint 21.700 fő kezdheti meg a mesterképzést 2009-ben. Részletek a HVG Diploma 2009 különszámából.

  • Eduline

A felsőoktatási törvény mindössze az alapképzésben megszerzett fokozat (Bsc, BA) és a szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzését írja elő a mesterképzésre felvétel követelményeként, továbbá a felvételiről szóló kormányrendelet azt, hogy 100 pontos rendszerben kell felvételiztetni. A 100 pontos rendszer adott esetben 90 + 10 pontos – áll a HVG Diploma 2009 különszámában.

Azt, hogy az intézményeknek egy-egy mesterképzéshez melyik alapdiplomát kell teljes kreditértéken elfogadniuk, az oktatási miniszter rögzítette rendeletben. Ugyancsak az oktatási miniszter dönt a felvétel esedékességét megelőző év október 1-jéig általa kiírt pályázat alapján, hogy az egyes egyetemeken és főiskolákon hányan kezdhetik meg a mesterképzést, 2009-ben az oktatási miniszter szeptemberi döntése szerint 21.700 fő.

Az intézmények szabad kezet kaptak abban, milyen értéken vesznek figyelembe eltérő előképzettségeket, s hogy a 100 pontos rendszerben mi alapján rangsorolják a jelölteket. Maguk határozhatják meg azt is, hogyan osztják el a szakok között a mesterképzésre felvehetők számát. A jelentkezőkkel szemben azonban egységes követelményeket kell alkalmazni, függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézményben szerezték oklevelüket, a felvételi követelményeket, a rangsorolás módját pedig a hallgatók által hozzáférhető szabályzatban kell meghatározniuk az intézményeknek. Az iskolák szervezhetnének ugyan saját vizsgát, mégis leginkább a korábbi diploma és úgynevezett motivációs beszélgetés alapján válogatják a mesterképzésre felvetteket.

A 100 pontos felvételi rendszerben azonban nincs meghatározva a bekerüléshez szükséges minimumpontszám – ennek előnyeiről a HVG Diploma 2009 különszámában tájékozódhat.

Megvásárolom

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.