Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A felsőoktatási törvény mindössze az alapképzésben megszerzett fokozat (Bsc, BA) és a szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzését írja elő a mesterképzésre felvétel követelményeként, továbbá a felvételiről szóló kormányrendelet azt, hogy 100 pontos rendszerben kell felvételiztetni. A 100 pontos rendszer adott esetben 90 + 10 pontos – áll a HVG Diploma 2009 különszámában.
Azt, hogy az intézményeknek egy-egy mesterképzéshez melyik alapdiplomát kell teljes kreditértéken elfogadniuk, az oktatási miniszter rögzítette rendeletben. Ugyancsak az oktatási miniszter dönt a felvétel esedékességét megelőző év október 1-jéig általa kiírt pályázat alapján, hogy az egyes egyetemeken és főiskolákon hányan kezdhetik meg a mesterképzést, 2009-ben az oktatási miniszter szeptemberi döntése szerint 21.700 fő.
Az intézmények szabad kezet kaptak abban, milyen értéken vesznek figyelembe eltérő előképzettségeket, s hogy a 100 pontos rendszerben mi alapján rangsorolják a jelölteket. Maguk határozhatják meg azt is, hogyan osztják el a szakok között a mesterképzésre felvehetők számát. A jelentkezőkkel szemben azonban egységes követelményeket kell alkalmazni, függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézményben szerezték oklevelüket, a felvételi követelményeket, a rangsorolás módját pedig a hallgatók által hozzáférhető szabályzatban kell meghatározniuk az intézményeknek. Az iskolák szervezhetnének ugyan saját vizsgát, mégis leginkább a korábbi diploma és úgynevezett motivációs beszélgetés alapján válogatják a mesterképzésre felvetteket.
A 100 pontos felvételi rendszerben azonban nincs meghatározva a bekerüléshez szükséges minimumpontszám – ennek előnyeiről a HVG Diploma 2009 különszámában tájékozódhat.
