Mesterutak

Az oktatási miniszter szeptemberi döntése szerint 21.700 fő kezdheti meg a mesterképzést 2009-ben. Részletek a HVG Diploma 2009 különszámából.

  • Eduline

A felsőoktatási törvény mindössze az alapképzésben megszerzett fokozat (Bsc, BA) és a szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzését írja elő a mesterképzésre felvétel követelményeként, továbbá a felvételiről szóló kormányrendelet azt, hogy 100 pontos rendszerben kell felvételiztetni. A 100 pontos rendszer adott esetben 90 + 10 pontos – áll a HVG Diploma 2009 különszámában.

Azt, hogy az intézményeknek egy-egy mesterképzéshez melyik alapdiplomát kell teljes kreditértéken elfogadniuk, az oktatási miniszter rögzítette rendeletben. Ugyancsak az oktatási miniszter dönt a felvétel esedékességét megelőző év október 1-jéig általa kiírt pályázat alapján, hogy az egyes egyetemeken és főiskolákon hányan kezdhetik meg a mesterképzést, 2009-ben az oktatási miniszter szeptemberi döntése szerint 21.700 fő.

Az intézmények szabad kezet kaptak abban, milyen értéken vesznek figyelembe eltérő előképzettségeket, s hogy a 100 pontos rendszerben mi alapján rangsorolják a jelölteket. Maguk határozhatják meg azt is, hogyan osztják el a szakok között a mesterképzésre felvehetők számát. A jelentkezőkkel szemben azonban egységes követelményeket kell alkalmazni, függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézményben szerezték oklevelüket, a felvételi követelményeket, a rangsorolás módját pedig a hallgatók által hozzáférhető szabályzatban kell meghatározniuk az intézményeknek. Az iskolák szervezhetnének ugyan saját vizsgát, mégis leginkább a korábbi diploma és úgynevezett motivációs beszélgetés alapján válogatják a mesterképzésre felvetteket.

A 100 pontos felvételi rendszerben azonban nincs meghatározva a bekerüléshez szükséges minimumpontszám – ennek előnyeiről a HVG Diploma 2009 különszámában tájékozódhat.

Megvásárolom

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.