Február 7. - a Debreceni Egyetem Napja

A hagyományteremtő jelleggel idén első alkalommal megrendezendő Debreceni Egyetem Napja több, a hazai felsőoktatást szorosan érintő kérdésre próbálja ráirányítani a figyelmet 2009. február 7-én.

  • Eduline

Gyógyszeripari Innovációs Pólushálózat a DE, az SZTE és a PTE részvételével

A Debreceni Egyetem köré az elmúlt években kiépült innovációs hálózat elsősorban a régió gyógyszeripari vállalatait foglalja magában. A Debreceni Egyetem Napja keretében megrendezendő kerekasztal-beszélgetés áttekintést ad a Debrecen-Szeged-Pécs pólusvárosok által kezdeményezett gyógyszeripari-biotechnológiai innovációs hálózat tevékenységéről, és előkészíti az interpólus együttműködés bővítését. A fórumon részt vesz Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési miniszter, valamint a három város polgármestere és az érintett egyetemek rektorai.

Fókuszban az Amerikai Egyesült Államok

A Debreceni Egyetem és az amerikai egyetemek közötti együttműködések több évtizedre tekintenek vissza, melyek a különböző hallgatói ösztöndíj-programok mellett közös kutatásokat és oktatócseréket is magukban foglalnak. A Debreceni Egyetem Napjának kiemelt témája lesz tehát az egyetem Amerikai Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainak bemutatása, ahol mindemellett a történelmi elnökválasztás utáni USA is terítékre kerül April H. Foley, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetének részvételével. Az Amerika-fórumra érkeznek továbbá a Fulbright Bizottság, az Institute of International Education, valamint az Amerikai Kuckó képviselői is, a program zárásaként országosan egyedülálló kezdeményezésként alakul meg az amerikai ösztöndíjasok baráti köre.

A természettudományos képzés jövője Magyarországon

A természettudományos képzésben diplomát szerző hallgatók száma és felkészültsége ma Magyarországon messze elmarad az elvárttól, melynek egyik fő oka az, hogy a természettudományos közoktatás hatékonysága sokat romlott az elmúlt húsz évben. A Debreceni Egyetem a Magyar Rektori Konferencia által is támogatott javaslatokat fogalmazott meg az alap- és középfokú oktatás eredményességének javítása érdekében. A probléma megvitatására a Debreceni Egyetem Napján is sor kerül, melynek célja a kormányzati döntést elősegítő szakmai konszenzus kialakítása. A fórumon szakmai vita várható, hiszen egy asztalhoz ülnek – a részletek tekintetében egymástól eltérő véleményt alkotó – országos szintű szereplők, a régió nagy multinacionális vállalatainak vezetői, a természettudományos képzés hazai képviselői, valamint a középiskolák igazgatói. A tanácskozáson részt vesz Dr. Pálinkás József, az MTA elnöke, továbbá az OKM képviseletében Dr. Manherz Károly felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár is.

Magyar nyelvű felsőoktatás a határon túl

A Debreceni Egyetem hagyományosan kiemelt fontosságúnak tartja – többek között földrajzi elhelyezkedéséből adódóan is – a magyar nyelvű oktatás támogatását és a kapcsolatok erősítését a határon túli magyar felsőoktatási intézményekkel, a jövőben is további közös kutatási, illetve mester- és doktorképző programok indítását tervezi. Az egyetem napja keretében a témában rendezendő tanácskozás áttekinti a környező országokban folyó magyar nyelvű felsőoktatás jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna egyetemi vezetőinek, rektorainak és a magyar kormány tisztségviselőinek részvételével.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.