Február 7. - a Debreceni Egyetem Napja

A hagyományteremtő jelleggel idén első alkalommal megrendezendő Debreceni Egyetem Napja több, a hazai felsőoktatást szorosan érintő kérdésre próbálja ráirányítani a figyelmet 2009. február 7-én.

  • Eduline

Gyógyszeripari Innovációs Pólushálózat a DE, az SZTE és a PTE részvételével

A Debreceni Egyetem köré az elmúlt években kiépült innovációs hálózat elsősorban a régió gyógyszeripari vállalatait foglalja magában. A Debreceni Egyetem Napja keretében megrendezendő kerekasztal-beszélgetés áttekintést ad a Debrecen-Szeged-Pécs pólusvárosok által kezdeményezett gyógyszeripari-biotechnológiai innovációs hálózat tevékenységéről, és előkészíti az interpólus együttműködés bővítését. A fórumon részt vesz Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési miniszter, valamint a három város polgármestere és az érintett egyetemek rektorai.

Fókuszban az Amerikai Egyesült Államok

A Debreceni Egyetem és az amerikai egyetemek közötti együttműködések több évtizedre tekintenek vissza, melyek a különböző hallgatói ösztöndíj-programok mellett közös kutatásokat és oktatócseréket is magukban foglalnak. A Debreceni Egyetem Napjának kiemelt témája lesz tehát az egyetem Amerikai Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainak bemutatása, ahol mindemellett a történelmi elnökválasztás utáni USA is terítékre kerül April H. Foley, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetének részvételével. Az Amerika-fórumra érkeznek továbbá a Fulbright Bizottság, az Institute of International Education, valamint az Amerikai Kuckó képviselői is, a program zárásaként országosan egyedülálló kezdeményezésként alakul meg az amerikai ösztöndíjasok baráti köre.

A természettudományos képzés jövője Magyarországon

A természettudományos képzésben diplomát szerző hallgatók száma és felkészültsége ma Magyarországon messze elmarad az elvárttól, melynek egyik fő oka az, hogy a természettudományos közoktatás hatékonysága sokat romlott az elmúlt húsz évben. A Debreceni Egyetem a Magyar Rektori Konferencia által is támogatott javaslatokat fogalmazott meg az alap- és középfokú oktatás eredményességének javítása érdekében. A probléma megvitatására a Debreceni Egyetem Napján is sor kerül, melynek célja a kormányzati döntést elősegítő szakmai konszenzus kialakítása. A fórumon szakmai vita várható, hiszen egy asztalhoz ülnek – a részletek tekintetében egymástól eltérő véleményt alkotó – országos szintű szereplők, a régió nagy multinacionális vállalatainak vezetői, a természettudományos képzés hazai képviselői, valamint a középiskolák igazgatói. A tanácskozáson részt vesz Dr. Pálinkás József, az MTA elnöke, továbbá az OKM képviseletében Dr. Manherz Károly felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár is.

Magyar nyelvű felsőoktatás a határon túl

A Debreceni Egyetem hagyományosan kiemelt fontosságúnak tartja – többek között földrajzi elhelyezkedéséből adódóan is – a magyar nyelvű oktatás támogatását és a kapcsolatok erősítését a határon túli magyar felsőoktatási intézményekkel, a jövőben is további közös kutatási, illetve mester- és doktorképző programok indítását tervezi. Az egyetem napja keretében a témában rendezendő tanácskozás áttekinti a környező országokban folyó magyar nyelvű felsőoktatás jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna egyetemi vezetőinek, rektorainak és a magyar kormány tisztségviselőinek részvételével.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.