Magyar felsőoktatás kontra bolgonai rendszer

"Hogyan akarjuk megvalósítani a felsőoktatásban az egyes intézmények közötti átjárhatóságot, ha még hazánkon belül, sőt még a Budapesti Corvinus Egyetem kampuszai között sem tudjuk maradéktalanul megoldani a szakok közötti váltást" - vázolta megnyitó beszédében a megreformált rendszer nehézségeit Mészáros Tamás, az általa említett intézmény rektora január 28-án, a Magyar Felsőoktatás 2008 nevet viselő műhelykonferencián.

  • Edupress
A Corvinuson rendezett eseményen Mészáros Tamás bejelentette: a BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja a tervek szerint ezzel a konferenciával kívánja elindítani műhelykonferencia-sorozatát, melyet minden év januárjában rendeznének meg a jövőben, illetve még idén készülnek a felsőoktatásban tapasztalható innovációval kapcsolatban egy szakmai találkozóra.

A rektor megnyitó beszédében egyben vázolta a felsőoktatásban tapasztalt problémaköröket, az intézmények és hallgatók létszámával, a bolognai folyamattal, a PPP-konstrukciókkal pedig a programban szereplő előadások részletesebben foglalkoztak.

Mészáros Tamás a 2009-es évvel szemben nem derűlátó: a tavalyi év állami támogatásának csökkentése ugyanis nem segíti a felsőoktatás problémáinak megoldását - mondta.

Edupress
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) jelentésének rövid értékelésére vállalkozott a konferencián Temesi József, a BCE oktatója. Elmondta: "az abban megfogalmazott kimeneteli követelmények nem nyújtanak megfelelő fogódzót az akkreditációhoz, a jelenlegi rendszer pedig a szakok számának emelkedése helyett szakirány-burjánzást idéz elő." Csupán egy-két új szak akkreditációja iránt mutat hajlandóságot az MRK, a jelentés elodázza a problémákat - vázolta tovább a hiányosságokat az oktató. Hozzátette: miközben az alapszakok nem gyakorlatorientáltak, a mesterképzések körül "káosz", információhiány alakult ki a társadalomban és a munkaerőpiacon, illetve szükség volna egy általános stratégia kidolgozására is.

Bókay Antal, a Pécsi Tudományegyetem oktatója szintén egy egyetemi koncepció kidolgozását szorgalmazta előadásában, a bolognai folyamat ugyanis az európai felsőoktatási rendszer radikális átalakítását jelenti.A felvételi eljárásról, annak hiányairól beszélt referátumában Jobbágy Ákos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem munkatársa. "A felvételi csak rangsorol, alkalmasságot azonban nem mér, a tudás megszerzését pedig tovább nehezíti, hogy az előadások száma az intézményekben a gyakorlati órák rovására nő" - mondta el Jobbágy Ákos.

A konferencián több hozzászólótól elhangzott: a problémákat nem a bolognai rendszer, hanem a magyar rendszer európai irányvonalaktól eltérő megoldásai okozzák.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.