Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
"Hogyan akarjuk megvalósítani a felsőoktatásban az egyes intézmények közötti átjárhatóságot, ha még hazánkon belül, sőt még a Budapesti Corvinus Egyetem kampuszai között sem tudjuk maradéktalanul megoldani a szakok közötti váltást" - vázolta megnyitó beszédében a megreformált rendszer nehézségeit Mészáros Tamás, az általa említett intézmény rektora január 28-án, a Magyar Felsőoktatás 2008 nevet viselő műhelykonferencián.
A Corvinuson rendezett eseményen Mészáros Tamás bejelentette: a BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja a tervek szerint ezzel a konferenciával kívánja elindítani műhelykonferencia-sorozatát, melyet minden év januárjában rendeznének meg a jövőben, illetve még idén készülnek a felsőoktatásban tapasztalható innovációval kapcsolatban egy szakmai találkozóra.
A rektor megnyitó beszédében egyben vázolta a felsőoktatásban tapasztalt problémaköröket, az intézmények és hallgatók létszámával, a bolognai folyamattal, a PPP-konstrukciókkal pedig a programban szereplő előadások részletesebben foglalkoztak.
Mészáros Tamás a 2009-es évvel szemben nem derűlátó: a tavalyi év állami támogatásának csökkentése ugyanis nem segíti a felsőoktatás problémáinak megoldását - mondta.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) jelentésének rövid értékelésére vállalkozott a konferencián Temesi József, a BCE oktatója. Elmondta: "az abban megfogalmazott kimeneteli követelmények nem nyújtanak megfelelő fogódzót az akkreditációhoz, a jelenlegi rendszer pedig a szakok számának emelkedése helyett szakirány-burjánzást idéz elő." Csupán egy-két új szak akkreditációja iránt mutat hajlandóságot az MRK, a jelentés elodázza a problémákat - vázolta tovább a hiányosságokat az oktató. Hozzátette: miközben az alapszakok nem gyakorlatorientáltak, a mesterképzések körül "káosz", információhiány alakult ki a társadalomban és a munkaerőpiacon, illetve szükség volna egy általános stratégia kidolgozására is.
Bókay Antal, a Pécsi Tudományegyetem oktatója szintén egy egyetemi koncepció kidolgozását szorgalmazta előadásában, a bolognai folyamat ugyanis az európai felsőoktatási rendszer radikális átalakítását jelenti.A felvételi eljárásról, annak hiányairól beszélt referátumában Jobbágy Ákos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem munkatársa. "A felvételi csak rangsorol, alkalmasságot azonban nem mér, a tudás megszerzését pedig tovább nehezíti, hogy az előadások száma az intézményekben a gyakorlati órák rovására nő" - mondta el Jobbágy Ákos.
A konferencián több hozzászólótól elhangzott: a problémákat nem a bolognai rendszer, hanem a magyar rendszer európai irányvonalaktól eltérő megoldásai okozzák.
(
)
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).