Európát a Szegedi Tudományegyetem oktatója képviseli a programban.
A Szegedi Tudományegyetem aktív kutatási tevékenységének köszönhetően Magyarország is részt vesz abban a globális kutatási projektben, melynek indulását a napokban jelentette be a kezdeményező három technológiai világcég. A programban résztvevő ötven vezető neveléstudományi kutató feladata olyan oktatási módszerek, technológiák kifejlesztése, melyekkel sikeresen mérhető a 21. századi tanítási-tanulási folyamat eredménye.
2009. január 13-án három technológiai világcég, a Cisco, az Intel és a Microsoft Londonban közösen jelentette be, hogy együttes támogatásukkal globális kutatási projekt indul. A program keretében a világ 50 vezető neveléstudományi kutatója a 21. században szükséges készségek tanítására és mérésére is alkalmas új generációs értékelési módszereket és technológiákat fejleszt ki. A kezdeményezők – Európából egyedüliként – Magyarországról Csapó Benőt, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetőjét kérték fel az egyik munkacsoport megszervezésére és vezetésére.
„Mivel az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőttek a munkaerővel szemben támasztott igények, a modern társadalmak minden polgárának fejlett alapkészségekre és széleskörű műveltségre van szüksége ahhoz, hogy a munkaerőpiacon helytálljon és a magánéletében sikeres legyen. A program fő célja éppen ezeknek az alapkészségeknek és kompetenciáknak az azonosítása, és mérési módszereik kidolgozása. A három évre tervezett kutatás itthon is segítheti majd a pedagógusokat, hiszen az eredményei a nemzeti értékelési programok és a nemzetközi tudásszintmérések esetében egyaránt felhasználhatóak” – hangsúlyozza Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
