Európát a Szegedi Tudományegyetem oktatója képviseli a programban.
A Szegedi Tudományegyetem aktív kutatási tevékenységének köszönhetően Magyarország is részt vesz abban a globális kutatási projektben, melynek indulását a napokban jelentette be a kezdeményező három technológiai világcég. A programban résztvevő ötven vezető neveléstudományi kutató feladata olyan oktatási módszerek, technológiák kifejlesztése, melyekkel sikeresen mérhető a 21. századi tanítási-tanulási folyamat eredménye.
2009. január 13-án három technológiai világcég, a Cisco, az Intel és a Microsoft Londonban közösen jelentette be, hogy együttes támogatásukkal globális kutatási projekt indul. A program keretében a világ 50 vezető neveléstudományi kutatója a 21. században szükséges készségek tanítására és mérésére is alkalmas új generációs értékelési módszereket és technológiákat fejleszt ki. A kezdeményezők – Európából egyedüliként – Magyarországról Csapó Benőt, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetőjét kérték fel az egyik munkacsoport megszervezésére és vezetésére.
„Mivel az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőttek a munkaerővel szemben támasztott igények, a modern társadalmak minden polgárának fejlett alapkészségekre és széleskörű műveltségre van szüksége ahhoz, hogy a munkaerőpiacon helytálljon és a magánéletében sikeres legyen. A program fő célja éppen ezeknek az alapkészségeknek és kompetenciáknak az azonosítása, és mérési módszereik kidolgozása. A három évre tervezett kutatás itthon is segítheti majd a pedagógusokat, hiszen az eredményei a nemzeti értékelési programok és a nemzetközi tudásszintmérések esetében egyaránt felhasználhatóak” – hangsúlyozza Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője.
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
