Európát a Szegedi Tudományegyetem oktatója képviseli a programban.
A Szegedi Tudományegyetem aktív kutatási tevékenységének köszönhetően Magyarország is részt vesz abban a globális kutatási projektben, melynek indulását a napokban jelentette be a kezdeményező három technológiai világcég. A programban résztvevő ötven vezető neveléstudományi kutató feladata olyan oktatási módszerek, technológiák kifejlesztése, melyekkel sikeresen mérhető a 21. századi tanítási-tanulási folyamat eredménye.
2009. január 13-án három technológiai világcég, a Cisco, az Intel és a Microsoft Londonban közösen jelentette be, hogy együttes támogatásukkal globális kutatási projekt indul. A program keretében a világ 50 vezető neveléstudományi kutatója a 21. században szükséges készségek tanítására és mérésére is alkalmas új generációs értékelési módszereket és technológiákat fejleszt ki. A kezdeményezők – Európából egyedüliként – Magyarországról Csapó Benőt, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetőjét kérték fel az egyik munkacsoport megszervezésére és vezetésére.
„Mivel az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőttek a munkaerővel szemben támasztott igények, a modern társadalmak minden polgárának fejlett alapkészségekre és széleskörű műveltségre van szüksége ahhoz, hogy a munkaerőpiacon helytálljon és a magánéletében sikeres legyen. A program fő célja éppen ezeknek az alapkészségeknek és kompetenciáknak az azonosítása, és mérési módszereik kidolgozása. A három évre tervezett kutatás itthon is segítheti majd a pedagógusokat, hiszen az eredményei a nemzeti értékelési programok és a nemzetközi tudásszintmérések esetében egyaránt felhasználhatóak” – hangsúlyozza Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
