Magyarország globális oktatás-kutatási projektben

Európát a Szegedi Tudományegyetem oktatója képviseli a programban.

  • Eduline

A Szegedi Tudományegyetem aktív kutatási tevékenységének köszönhetően Magyarország is részt vesz abban a globális kutatási projektben, melynek indulását a napokban jelentette be a kezdeményező három technológiai világcég. A programban résztvevő ötven vezető neveléstudományi kutató feladata olyan oktatási módszerek, technológiák kifejlesztése, melyekkel sikeresen mérhető a 21. századi tanítási-tanulási folyamat eredménye.

2009. január 13-án három technológiai világcég, a Cisco, az Intel és a Microsoft Londonban közösen jelentette be, hogy együttes támogatásukkal globális kutatási projekt indul. A program keretében a világ 50 vezető neveléstudományi kutatója a 21. században szükséges készségek tanítására és mérésére is alkalmas új generációs értékelési módszereket és technológiákat fejleszt ki. A kezdeményezők – Európából egyedüliként – Magyarországról Csapó Benőt, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetőjét kérték fel az egyik munkacsoport megszervezésére és vezetésére.

„Mivel az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőttek a munkaerővel szemben támasztott igények, a modern társadalmak minden polgárának fejlett alapkészségekre és széleskörű műveltségre van szüksége ahhoz, hogy a munkaerőpiacon helytálljon és a magánéletében sikeres legyen. A program fő célja éppen ezeknek az alapkészségeknek és kompetenciáknak az azonosítása, és mérési módszereik kidolgozása. A három évre tervezett kutatás itthon is segítheti majd a pedagógusokat, hiszen az eredményei a nemzeti értékelési programok és a nemzetközi tudásszintmérések esetében egyaránt felhasználhatóak” – hangsúlyozza Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.