Új elnökség a DOSZ élén

2009. január elsejétől új elnökség képviseli a hazai doktorandusz hallgatók érdekeit. A Doktoranduszok Országos Szövetsége a felsőoktatási törvény értelmében a doktoranduszok országos hatáskörű érdekvédelmi szervezete, amely véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet a doktori képzéssel kapcsolatos bármely kérdésben.

  • Eduline

Új elnökség a DOSZ élénA DOSz elnöke, dr. Kocsis Miklós, a PTE ÁJK doktorandusza elmondta: a Doktoranduszok Országos Szövetsége szakmai alapokon nyugvó érdekképviseleti szervezet, amelynek fő tevékenysége a fiatal kutatók tudományos munkájához szükséges feltételek megteremtése, és amely a hazai felsőoktatás valamennyi doktoranduszának és doktorjelöltjének érdekeit ismeri és védi.

A szervezet új elnökségének a 2008. október 11-i küldöttgyűlés szavazott bizalmat. A jelenlegi vezetőség 2009.01.01-től 2009. december 31-ig kapott felhatalmazást a doktori iskolák küldötteitől a hazai PhD, DLA hallgatók ügyeinek képviseletére.

A Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöksége:

dr. Kocsis Miklós, elnök

Kucsera Tamás Gergely, főtitkár

Bojárszky András, elnökségi tag

Kriston Renáta, elnökségi tag

dr. Molnár Péter, elnökségi tag

Nász Adrienn, elnökségi tag

A DOSz a magyarországi felsőoktatási intézmények által szervezett doktori képzésben részt vevő hallgatók, doktorjelöltek érdekképviseleti szervezete. A szervezet a doktoranduszok társadalmi és tudományos előrehaladását segíti.

A Doktoranduszok Országos Szövetsége feladatának tekinti a doktoranduszok felsőoktatásbeli helyzetének folyamatos vizsgálatát, a doktori fokozattal rendelkezők munkaerő-piaci helyzetének, a PhD fokozat munkaerő-piaci értékének, az egyetemek gyakorlatának kutatását. Célja a doktoranduszok kutatási és tudományos tevékenységéhez adott feltételek javítása, a kutatási tevékenység működési feltételeinek elősegítése.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?