Sokan be sem iratkoznak - javaslat a pazarló gyakorlat megoldására

A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) javaslatot nyújtott be a Magyar Rektori Konferenciának december 9-én a felvételt nyert, de a beiratkozást elkerülő vagy megtagadó hallgatók kiszűrésére. A főiskola szerint a gyakorlat komoly problémát jelent a felsőoktatásban, ugyanis az a többi jelentkező esélyére és az intézmények költségvetésére is hatással van.

  • Edupress
December 9-én tartotta a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülését, melynek napirendi pontjai között szerepelt többek között a Budapesti Gazdasági Főiskola indítványa is. A BGF szerint a be nem iratkozott hallgatók magas száma jelentős hatással van egy intézmény gazdálkodására, hatékony működtetésére, oktatási színvonalára."Mivel csak a beiratkozott hallgatók után kapnak az intézmények hallgatói normatívát, minden egyes hallgató hiánya érzékenyen érinti az egyetemek, főiskolák büdzséjét. Még fontosabb azonban, hogy mindez az oktatás színvonalát, minőségét is veszélyeztetheti. Kevesebb beiratkozott hallgatóval kiaknázatlan kapacitások jelentkezhetnek: kisebb hallgatói létszám miatt egyes tárgyak, kurzusok elmaradnak" - közölte az intézmény az Edupress-szel.

Az intézmény szerint a be nem iratkozott hallgatók a fair-play szabályait felrúgva játszanak: jogosulatlanul kerülnek előnyösebb helyzetbe, míg mások igazságtalanul szorulnak ki a felsőoktatásból."2008 szeptemberében a Budapesti Gazdasági Főiskolán például az összesen felvett 5639 hallgatóból 781-en nem kezdték meg tanulmányaikat, és erről nem értesítették sem a főiskolát, sem egyéb hivatali szervet - mondta Sándorné Dr. Kriszt Éva, a BGF rektora. Hozzátette: jelenleg nincs semmilyen következménye annak, ha egy sikeres felvételit tett hallgató - anélkül, hogy értesítené az adott egyetemet vagy főiskolát - nem kezdi meg tanulmányait.

A főiskola a helyzet kiküszöbölése végett fontosnak tartja, hogy az intézmények erőteljes és célzott tájékoztatást nyújtsanak a jelentkezőknek a különböző ösztöndíj-lehetőségekről és az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzések közötti átjárhatóságról. A BGF szerint ugyanis sokan a felsőoktatás kapujában a várható kiadások miatt döntenek úgy, hogy mégsem kezdik meg tanulmányaikat. A BGF javasolja a központi ellenőrzés szigorítását is a pótfelvételi eljárások során, ami teljes biztonsággal kiküszöbölhetné, hogy a már felvételt nyert hallgatók ne adhassák be újra felvételi kérelmüket. A javaslat szerint továbbá azonnali és hatékony lépést jelentene, ha az intézmények saját hatáskörükben maguk rendelkezhetnének a be nem töltött képzési helyekről, azok pótlólagos feltöltéséről.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.