Sokan be sem iratkoznak - javaslat a pazarló gyakorlat megoldására

A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) javaslatot nyújtott be a Magyar Rektori Konferenciának december 9-én a felvételt nyert, de a beiratkozást elkerülő vagy megtagadó hallgatók kiszűrésére. A főiskola szerint a gyakorlat komoly problémát jelent a felsőoktatásban, ugyanis az a többi jelentkező esélyére és az intézmények költségvetésére is hatással van.

  • Edupress
December 9-én tartotta a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülését, melynek napirendi pontjai között szerepelt többek között a Budapesti Gazdasági Főiskola indítványa is. A BGF szerint a be nem iratkozott hallgatók magas száma jelentős hatással van egy intézmény gazdálkodására, hatékony működtetésére, oktatási színvonalára."Mivel csak a beiratkozott hallgatók után kapnak az intézmények hallgatói normatívát, minden egyes hallgató hiánya érzékenyen érinti az egyetemek, főiskolák büdzséjét. Még fontosabb azonban, hogy mindez az oktatás színvonalát, minőségét is veszélyeztetheti. Kevesebb beiratkozott hallgatóval kiaknázatlan kapacitások jelentkezhetnek: kisebb hallgatói létszám miatt egyes tárgyak, kurzusok elmaradnak" - közölte az intézmény az Edupress-szel.

Az intézmény szerint a be nem iratkozott hallgatók a fair-play szabályait felrúgva játszanak: jogosulatlanul kerülnek előnyösebb helyzetbe, míg mások igazságtalanul szorulnak ki a felsőoktatásból."2008 szeptemberében a Budapesti Gazdasági Főiskolán például az összesen felvett 5639 hallgatóból 781-en nem kezdték meg tanulmányaikat, és erről nem értesítették sem a főiskolát, sem egyéb hivatali szervet - mondta Sándorné Dr. Kriszt Éva, a BGF rektora. Hozzátette: jelenleg nincs semmilyen következménye annak, ha egy sikeres felvételit tett hallgató - anélkül, hogy értesítené az adott egyetemet vagy főiskolát - nem kezdi meg tanulmányait.

A főiskola a helyzet kiküszöbölése végett fontosnak tartja, hogy az intézmények erőteljes és célzott tájékoztatást nyújtsanak a jelentkezőknek a különböző ösztöndíj-lehetőségekről és az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzések közötti átjárhatóságról. A BGF szerint ugyanis sokan a felsőoktatás kapujában a várható kiadások miatt döntenek úgy, hogy mégsem kezdik meg tanulmányaikat. A BGF javasolja a központi ellenőrzés szigorítását is a pótfelvételi eljárások során, ami teljes biztonsággal kiküszöbölhetné, hogy a már felvételt nyert hallgatók ne adhassák be újra felvételi kérelmüket. A javaslat szerint továbbá azonnali és hatékony lépést jelentene, ha az intézmények saját hatáskörükben maguk rendelkezhetnének a be nem töltött képzési helyekről, azok pótlólagos feltöltéséről.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.