A válságban a támogatások mértékére hívja fel a figyelmet a KRF

A gazdasági válság kapcsán a felsőoktatási intézmények közül a Károly Róbert Főiskola (KRF) arra hívja fel a figyelmet, hogy bár bizonytalan az ország gazdasági helyzete, egy főiskolának vagy egyetemnek figyelnie kell arra is, hogy mivel segíti hallgatóit, milyen támogatásokat tud számára biztosítani.

  • Edupress
"A bizonytalan gazdasági helyzetben még mindig a tudás a legfőbb érték" - mondta el Helgertné Dr. Szabó Ilona a KRF oktatási rektor helyettese. "Ma már a felsőoktatás feladata nem pusztán a minőségi oktatást kell magában foglalja, hanem az intézményeknek a rendelkezésükre álló lehető legtöbb eszközzel támogatni kell a diákokat, hogy a tudás valóban sikeressé tegye őket. Ezért jó, ha a felsőoktatási intézmények is a teljesítményük növelésére ösztönzik a diákokat és tudatosítják bennük: tanulni igenis megéri" - tette hozzá.

Edupress
A főiskola szerint a kevésbé pályaorientált diákok intézményválasztását jelentősen befolyásolhatja az is, hogy a hallgató mely felsőoktatási intézménnyel jár jól anyagilag és melyikkel kevésbé. Az adható támogatások mértéke ugyanis nagyban múlik az intézmény szakmai kapcsolatain, az általa meghirdetett programok és pályázatok mennyiségén és sikerességén.

A diákok többsége szülői segítség nélkül nem vagy csak nehezen tud kijönni az ösztöndíjából. "Azt az összeget, amit egy hallgató, 400-500 forint óradíjas, sok esetben éjszakai vagy kültéri, kemény fizikai diákmunkával összeszedne, összegyűjtheti a főiskola falain belül is pusztán azzal, hogy, gondolva jövőjére, már középiskolásként nevez a versenybe vagy például mentorként segíti a leendő elsőévesek tájékozódását" - mondta el a rektor helyettes.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.