A nem-koedukált iskoláké a jövő

Bár a fiúk és lányok agyának működése közötti különbségek miatt érdemes újra bevezetni külön iskolákat – véli egy elismert szakértő –, azért az is nagy szerepet játszik a tinédzserkorú diákok teljesítményében, hogy nem kell aggódniuk a másik nem által támasztott követelményeknek való megfelelés miatt.

  • Eduline

A leányiskolákat tömörítő Girls' School Association elnöke, Vicky Tuck, neves brit iskolaigazgató, aki egyébként a szigetország egyik legjobb független leányiskoláját vezeti, úgy véli, hogy a napjainkban jelenleg haldokló nem-koedukált oktatás újra feltámad, azzal arányban, ahogy egyre közelebb kerülünk az agy működésének megértéséhez. „Ami már nyilvánvaló a számunkra, az nyilvánvalóvá fog válni mindenkinek: a lányok eltérő módon tanulnak, mint a fiúk. Az oktatásban kulcsfontosságú ezeknek az eltérő szükségleteknek az elkülönített kiszolgálása.” Hozzávetőlegesen, 1966-ban 2500 nem-koedukált iskola volt Angliában, míg 2006-ban mindössze 400-at számláltak.

Mondjátok, erre van a leányiskola?

A közismert szakember szerint 25 éven belül visszaáll a módi: „az emberek meggörnyednek majd a nevetéstől, ha az oktatás történetéről szóló dokumentumfilmeket nézve azt tapasztalják, hogy egyszer valaki úgy gondolta, jó ötlet kamasz fiúkat és lányokat egyszerre, egy helyen, és együtt oktatni.”

Álláspontjának bizonyítékaként a nemek közti neurológiai különbségeket hozta fel, amely szerint a lányok agya teljesen másként működik, mint a fiúké. Hozzátette, hogy emiatt mindenképpen vissza kell fordítani a vegyes osztályú iskolák 40 éve tartó trendjét.

Az amerikai Harvard Orvosi Egyetem tanulmánya szerint ugyanis az agy homloklebenyének egy része, mely a döntéshozási és probléma megoldási funkciókat irányítja, nagyobb a nőknél, mindemellett az érzelmeket szabályozó terület is terjedelmesebb méretekkel rendelkezik, mint a férfiak esetében.

A kutatások felfedték, hogy a lányok jóval valószínűbben ösztönözhetők olyan klasszikus regényekkel, mint amilyen Emily Bronte Üvöltő szelek című műve, ezzel szemben a fiúk szívesebben forgatnak akció dús történeteket. A lányok sokkal inkább módszeresek a tanulás során, és jobban megbirkóznak a hazai érettséginek megfelelő GCSE (General Certificate of Secondary Education) moduláris megközelítésével, míg a fiúk képesek nagy erővel hajrázni, hogy jobban teljesítsenek a vizsgákon.

„Ezek a neurológiai különbségek a kamaszkorban ütköznek ki leginkább” – hívta fel a figyelmet a Cheltenham Ladies' College jó hírű szakértője. „Soha máskor nincs nagyobb szükség arra, hogy másként tanítsuk a leányainkat, mint a fiútanulókat.” Majd azt is hozzátette, hogy a lányok szerint a fiúk zavaró tényezők, mert jelenlétük arra készteti őket, hogy aggódjanak a megjelenésük miatt.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.