A nem-koedukált iskoláké a jövő

Bár a fiúk és lányok agyának működése közötti különbségek miatt érdemes újra bevezetni külön iskolákat – véli egy elismert szakértő –, azért az is nagy szerepet játszik a tinédzserkorú diákok teljesítményében, hogy nem kell aggódniuk a másik nem által támasztott követelményeknek való megfelelés miatt.

  • Eduline

A leányiskolákat tömörítő Girls' School Association elnöke, Vicky Tuck, neves brit iskolaigazgató, aki egyébként a szigetország egyik legjobb független leányiskoláját vezeti, úgy véli, hogy a napjainkban jelenleg haldokló nem-koedukált oktatás újra feltámad, azzal arányban, ahogy egyre közelebb kerülünk az agy működésének megértéséhez. „Ami már nyilvánvaló a számunkra, az nyilvánvalóvá fog válni mindenkinek: a lányok eltérő módon tanulnak, mint a fiúk. Az oktatásban kulcsfontosságú ezeknek az eltérő szükségleteknek az elkülönített kiszolgálása.” Hozzávetőlegesen, 1966-ban 2500 nem-koedukált iskola volt Angliában, míg 2006-ban mindössze 400-at számláltak.

Mondjátok, erre van a leányiskola?

A közismert szakember szerint 25 éven belül visszaáll a módi: „az emberek meggörnyednek majd a nevetéstől, ha az oktatás történetéről szóló dokumentumfilmeket nézve azt tapasztalják, hogy egyszer valaki úgy gondolta, jó ötlet kamasz fiúkat és lányokat egyszerre, egy helyen, és együtt oktatni.”

Álláspontjának bizonyítékaként a nemek közti neurológiai különbségeket hozta fel, amely szerint a lányok agya teljesen másként működik, mint a fiúké. Hozzátette, hogy emiatt mindenképpen vissza kell fordítani a vegyes osztályú iskolák 40 éve tartó trendjét.

Az amerikai Harvard Orvosi Egyetem tanulmánya szerint ugyanis az agy homloklebenyének egy része, mely a döntéshozási és probléma megoldási funkciókat irányítja, nagyobb a nőknél, mindemellett az érzelmeket szabályozó terület is terjedelmesebb méretekkel rendelkezik, mint a férfiak esetében.

A kutatások felfedték, hogy a lányok jóval valószínűbben ösztönözhetők olyan klasszikus regényekkel, mint amilyen Emily Bronte Üvöltő szelek című műve, ezzel szemben a fiúk szívesebben forgatnak akció dús történeteket. A lányok sokkal inkább módszeresek a tanulás során, és jobban megbirkóznak a hazai érettséginek megfelelő GCSE (General Certificate of Secondary Education) moduláris megközelítésével, míg a fiúk képesek nagy erővel hajrázni, hogy jobban teljesítsenek a vizsgákon.

„Ezek a neurológiai különbségek a kamaszkorban ütköznek ki leginkább” – hívta fel a figyelmet a Cheltenham Ladies' College jó hírű szakértője. „Soha máskor nincs nagyobb szükség arra, hogy másként tanítsuk a leányainkat, mint a fiútanulókat.” Majd azt is hozzátette, hogy a lányok szerint a fiúk zavaró tényezők, mert jelenlétük arra készteti őket, hogy aggódjanak a megjelenésük miatt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.