Bár a fiúk és lányok agyának működése közötti különbségek miatt érdemes újra bevezetni külön iskolákat – véli egy elismert szakértő –, azért az is nagy szerepet játszik a tinédzserkorú diákok teljesítményében, hogy nem kell aggódniuk a másik nem által támasztott követelményeknek való megfelelés miatt.
A leányiskolákat tömörítő Girls' School Association elnöke, Vicky Tuck, neves brit iskolaigazgató, aki egyébként a szigetország egyik legjobb független leányiskoláját vezeti, úgy véli, hogy a napjainkban jelenleg haldokló nem-koedukált oktatás újra feltámad, azzal arányban, ahogy egyre közelebb kerülünk az agy működésének megértéséhez. „Ami már nyilvánvaló a számunkra, az nyilvánvalóvá fog válni mindenkinek: a lányok eltérő módon tanulnak, mint a fiúk. Az oktatásban kulcsfontosságú ezeknek az eltérő szükségleteknek az elkülönített kiszolgálása.” Hozzávetőlegesen, 1966-ban 2500 nem-koedukált iskola volt Angliában, míg 2006-ban mindössze 400-at számláltak.
A közismert szakember szerint 25 éven belül visszaáll a módi: „az emberek meggörnyednek majd a nevetéstől, ha az oktatás történetéről szóló dokumentumfilmeket nézve azt tapasztalják, hogy egyszer valaki úgy gondolta, jó ötlet kamasz fiúkat és lányokat egyszerre, egy helyen, és együtt oktatni.”
Álláspontjának bizonyítékaként a nemek közti neurológiai különbségeket hozta fel, amely szerint a lányok agya teljesen másként működik, mint a fiúké. Hozzátette, hogy emiatt mindenképpen vissza kell fordítani a vegyes osztályú iskolák 40 éve tartó trendjét.
Az amerikai Harvard Orvosi Egyetem tanulmánya szerint ugyanis az agy homloklebenyének egy része, mely a döntéshozási és probléma megoldási funkciókat irányítja, nagyobb a nőknél, mindemellett az érzelmeket szabályozó terület is terjedelmesebb méretekkel rendelkezik, mint a férfiak esetében.
A kutatások felfedték, hogy a lányok jóval valószínűbben ösztönözhetők olyan klasszikus regényekkel, mint amilyen Emily Bronte Üvöltő szelek című műve, ezzel szemben a fiúk szívesebben forgatnak akció dús történeteket. A lányok sokkal inkább módszeresek a tanulás során, és jobban megbirkóznak a hazai érettséginek megfelelő GCSE (General Certificate of Secondary Education) moduláris megközelítésével, míg a fiúk képesek nagy erővel hajrázni, hogy jobban teljesítsenek a vizsgákon.
„Ezek a neurológiai különbségek a kamaszkorban ütköznek ki leginkább” – hívta fel a figyelmet a Cheltenham Ladies' College jó hírű szakértője. „Soha máskor nincs nagyobb szükség arra, hogy másként tanítsuk a leányainkat, mint a fiútanulókat.” Majd azt is hozzátette, hogy a lányok szerint a fiúk zavaró tényezők, mert jelenlétük arra készteti őket, hogy aggódjanak a megjelenésük miatt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
