A nem-koedukált iskoláké a jövő

Bár a fiúk és lányok agyának működése közötti különbségek miatt érdemes újra bevezetni külön iskolákat – véli egy elismert szakértő –, azért az is nagy szerepet játszik a tinédzserkorú diákok teljesítményében, hogy nem kell aggódniuk a másik nem által támasztott követelményeknek való megfelelés miatt.

  • Eduline

A leányiskolákat tömörítő Girls' School Association elnöke, Vicky Tuck, neves brit iskolaigazgató, aki egyébként a szigetország egyik legjobb független leányiskoláját vezeti, úgy véli, hogy a napjainkban jelenleg haldokló nem-koedukált oktatás újra feltámad, azzal arányban, ahogy egyre közelebb kerülünk az agy működésének megértéséhez. „Ami már nyilvánvaló a számunkra, az nyilvánvalóvá fog válni mindenkinek: a lányok eltérő módon tanulnak, mint a fiúk. Az oktatásban kulcsfontosságú ezeknek az eltérő szükségleteknek az elkülönített kiszolgálása.” Hozzávetőlegesen, 1966-ban 2500 nem-koedukált iskola volt Angliában, míg 2006-ban mindössze 400-at számláltak.

Mondjátok, erre van a leányiskola?

A közismert szakember szerint 25 éven belül visszaáll a módi: „az emberek meggörnyednek majd a nevetéstől, ha az oktatás történetéről szóló dokumentumfilmeket nézve azt tapasztalják, hogy egyszer valaki úgy gondolta, jó ötlet kamasz fiúkat és lányokat egyszerre, egy helyen, és együtt oktatni.”

Álláspontjának bizonyítékaként a nemek közti neurológiai különbségeket hozta fel, amely szerint a lányok agya teljesen másként működik, mint a fiúké. Hozzátette, hogy emiatt mindenképpen vissza kell fordítani a vegyes osztályú iskolák 40 éve tartó trendjét.

Az amerikai Harvard Orvosi Egyetem tanulmánya szerint ugyanis az agy homloklebenyének egy része, mely a döntéshozási és probléma megoldási funkciókat irányítja, nagyobb a nőknél, mindemellett az érzelmeket szabályozó terület is terjedelmesebb méretekkel rendelkezik, mint a férfiak esetében.

A kutatások felfedték, hogy a lányok jóval valószínűbben ösztönözhetők olyan klasszikus regényekkel, mint amilyen Emily Bronte Üvöltő szelek című műve, ezzel szemben a fiúk szívesebben forgatnak akció dús történeteket. A lányok sokkal inkább módszeresek a tanulás során, és jobban megbirkóznak a hazai érettséginek megfelelő GCSE (General Certificate of Secondary Education) moduláris megközelítésével, míg a fiúk képesek nagy erővel hajrázni, hogy jobban teljesítsenek a vizsgákon.

„Ezek a neurológiai különbségek a kamaszkorban ütköznek ki leginkább” – hívta fel a figyelmet a Cheltenham Ladies' College jó hírű szakértője. „Soha máskor nincs nagyobb szükség arra, hogy másként tanítsuk a leányainkat, mint a fiútanulókat.” Majd azt is hozzátette, hogy a lányok szerint a fiúk zavaró tényezők, mert jelenlétük arra készteti őket, hogy aggódjanak a megjelenésük miatt.

Hozzászólások

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.