Szorongóbbak a válság miatt a diákok

Ahogyan a családok világszerte szembesülnek megtakarításuk, otthonuk, munkájuk elvesztésével, úgy szorulnak gyermekeik érzelmi támogatásra. Legalábbis ezt tanácsolja Dr. Michele C. Thorne gyermekpszichológus, az Indiana Egyetem és a Riley Gyermekkórház szakembere a szülőknek. Tudomásul kéne ugyanis venni, hogy még az újszülött gyermekek is átveszik a szülői stressz érzelmi tónusát. A doktornő szerint minden korosztálynak – beleértve a tinédzsereket is – szüksége van arra, hogy megnyugtassák: biztonságban vannak, és törődnek velük, bárhogy is boldoguljon a családjuk.

  • Eduline

A gyerekek, különösen azok, akik hajlamosak a szorongásra, elhamarkodott következtetésekbe fognak bocsátkozni, és feleslegesen aggódnak majd. Dr. Thorne úgy látja: ha egy esetleges probléma kialakul, vagy félő, hogy bekövetkezik, a legjobb, amit tehetünk, hogy felkészítjük a gyermekeket és a tinédzsereket.

"A szülők igenis beszéljék meg iskoláskorú gyermekeikkel a helyzetet, ugyanis nekik időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a változásokhoz. Mindezt úgy, hogy ne terheljék őket felnőtt gondokkal és problémákkal" – mondta.

Erre azért van szükség, mert a fiatalok még nem készek arra, hogy megbirkózzanak a felnőttek terheivel. Ugyanis a homloklebeny – az agy azon területe, mely a tervezésért, a figyelemért, az összpontosításért, és a következtetésekért felelős – még nincs teljesen kifejlődve a késői kamaszkor idején, illetve a korai felnőttkorban. Vagy ahogyan Dr. Thorne fogalmazott: a fedélzeti komputer, mely az egyén döntéshozatalában játszik nagy szerepet, nincs teljesen leprogramozva a gyerekek és a tinédzserek esetében.

Azt tanácsolja, hogy heti rendszerességgel üljön össze a család – sőt, különösen a nehéz időkben van szükség erre a rendszerességre. Ilyenkor el kell magyarázni, például, hogy apa ezentúl többet lesz itthon, mert nem dolgozik, de szüksége lesz a számítógépre ahhoz, hogy munkát találjon, illetve lépést tartson a világgal. "A legjobb az, ha elmondjuk a gyerekeinknek, mi történik éppen, és kifejtjük a megoldási stratégiánkat is."

Míg a szülök azt szeretnék, hogy gyerekeik úgy érezzék: kérdezhetnek, illetve javaslatokat is tehetnek, a szakember azt ajánlja, hogy ne vonjuk bele a fiatalokat a döntéshozatalba, így például egy helyzetet, ami az ő befolyási körzetükön kívül esik, hogyan kellene kezelni.

"Senki sem akarja, hogy gyereke úgy érezze, nem méltányolja a tanácsát, így a legjobb, ha nem is kérjük ki véleményüket olyan dolgokról, melyekkel kapcsolatban még nem képesek döntést hozni" – mondta. A diákok ráadásul eleve súlyos információtöbblettel terheltek, mivel a legtöbb hír a gazdasági válságról szól, vagy azzal kapcsolatos. Dr. Thorne szerint emiatt a szülőknek ki kéne nyomozni, miről folynak a beszélgetések az iskolaszünetekben, hogy otthon újra napirendre tűzzék azokat.

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.