"A közeljövőben várhatóan bekövetkező visszaesés ellenére ne temesse senki az innovációt, mert a recesszió utáni felfutás általában gyors, a mostani fiatalok eredményei ezt is segíthetik" - mondta Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke abból az alkalomból, hogy a szervezet csütörtökön Budapesten ismét meghirdette ifjúsági tehetségkutató versenyét.
A 18. ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató versenyt a MISZ mellett az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint médiatámogatóként a Duna Televízió szervezi. Az idei tanévben egyénileg vagy kétfős csapatban pályázhatnak az 1988. október 1. és 1995. augusztus 31. között született diákok, beleértve a határon túli magyar fiatalokat is.
Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnöke ismertette a zsűrizés szempontjait, melyek nem változtak a verseny első, 1991-es elindulása óta: a pályamű témaválasztása, megközelítése, újszerűsége, tudományos értéke, valamint az elkészülő modell működőképessége és hasznosíthatósága.
Manherz Károly, az OKM felsőoktatási és tudományos szakállamtitkára hangsúlyozta, egyre erősebb a törekvés arra, hogy a természettudományos tárgyakat az érettségi rendszerbe beemeljék.
Ormos Pál akadémikus, a zsűri elnöke az MTI kérdésére elmondta, hogy míg az előző években száz körül vagy fölötte volt a benyújtott pályázatok száma, addig 2007-ben csak 66 pályamű érkezett. Érdekes a nemek aránya is, csupán kilenc pályázatot állítottak össze lányok.
A verseny az elmúlt évekhez hasonlóan két fordulóban zajlik. Az első fordulóban január 7-ig az ötleteket várják a szervezők, legfeljebb két oldal terjedelemben. A pályázatok közül a tudományos és gazdasági élet neves képviselőiből álló, 18 fős zsűri választja ki azokat, melyeknek összeállítóit felkéri, dolgozzák ki részletesebben elképzelésüket. Erre 2009. május 4-ig lesz módja a fiatal tehetségeknek.
A díjazottaknak egy évig 8-30 ezer forintig terjedő ösztöndíjat folyósítanak, támogatják szakmai, tudományos fejlődésüket, valamint részt vehetnek az Európai Unió által szervezett tehetségkutató versenyen is. Az érintett iskoláknak csak mintegy harmadából jelentkeztek korábban jelöltek a megmérettetésre, a tanárok lelkesítő hatása a legfontosabb tényező ebben - véli a zsűri elnöke.
Az egyetemre készülő diákok számára fontos, hogy a tehetségkutató verseny 1-3. helyezettjei a felsőoktatási intézmények döntése alapján 25 többletpontot kaphatnak a felvételi eljárásban. A részletes felhívás a www.innovácio.hu internetes oldalon olvasható.
forrás: OKM
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
