Ahogy már beszámoltunk róla, októberben – 9 ország 44 felsőoktatási intézménye részvételével – került sor az International College Days 2008 elnevezésű nemzetközi felsőoktatási kiállításra Münchenben és Berlinben. Olyan rangos külföldi egyetemek mellett, mint a Yale és a londoni Richmond University Magyarországot, illetve az egész kelet-közép európai régiót a Budapesti Gazdasági Főiskola egyedüliként képviselte. A hír több kérdést is felvetett bennünk, melyeket végül Dr. Ferkelt Balázsnak, a BGF tudományos rektor-helyettesének szegeztünk
Miben látja egy hazai egyetem a német vendégdiákok előnyeit? Bevételt jelent ez, presztízst, fejleszti az egyetemi kultúrát, vagy az egyetemközi kapcsolatok miatt fontos?
A németországi felsőoktatási kiállításon való részvétel, valamint német hallgatók bevonása az alábbi előnyökkel járhat a Budapesti Gazdasági Főiskola számára:
1. Növeli intézményünk nemzetközi ismertségét.
2. Komoly bevételi forrást jelenthet, tekintettel arra, hogy a hallgatók bevonása költségtérítéses, idegen nyelvű képzéseinkre történik a tervek szerint.3. Bővíti a Főiskola nemzetközi kapcsolatrendszerét.Ha léteznek előnyök, akkor más hazai egyetem miért nem ismerte fel ezeket? Azt gondolnánk leginkább a műszaki és az orvosi felsőoktatásban van olyan hírünk, ami csábíthatna külföldi diákokat.
Az International College Days kiállításon elsősorban észak-amerikai magánegyetemek vettek részt. Bármely felsőoktatási intézmény képviseltetheti magát, amennyiben jelentkezik, illetve a részvételi díjat befizeti. Az érdeklődők közül a BGF standján is többen kérdeztek a magyarországi orvosképzés iránt, mindenképpen fontosnak tartjuk a jövőben, hogy valamennyi tudományterület képviseltesse magát Magyarország részéről is.
Milyen versenyelőnyöket tud felmutatni a BGF más német cserediákokra aspiráló európai intézményekkel szemben?
A Budapesti Gazdasági Főiskolán három nyelven négy alapszakon kínálunk idegen nyelvű képzéseket a nyugat-európai országokban szokásos tandíjnál lényegesen kedvezőbb, szemeszterenként 1.200-1.800 eurós költségtérítési díjért.
Milyen idegen nyelvű képzéseik vannak, és mennyire felelnek ezek meg nemzetközi normáknak?
Főiskolánkon négy alapszak oktatása folyik idegen nyelven is:
kereskedelem és marketing (angol és német nyelven)
nemzetközi gazdálkodás (angol és francia nyelven)pénzügy és számvitel (angol nyelven)turizmus-vendéglátás (angol és német nyelven)A nemzetközi elismertséget az is mutatja, hogy a nemzetközi gazdálkodás szak angol nyelvű képzése egy holland, míg a francia nyelvű képzés egy francia felsőoktatási intézménnyel együtt folytatott közös képzés, vagyis a hallgatók magyar és holland, illetve magyar és francia oklevelet is szereznek.
Milyen programokkal segítik a külföldi vendégdiákok beilleszkedését? Kapnak-e segítséget esetleg diákszervezetektől?
A BGF-en évente már eddig is kb. 200 külföldi hallgató tanul, elsősorban Erasmus program keretében. Már most is külön diákszervezet („Exchange”) foglalkozik a külföldi vendéghallgatókkal, programokat szervezve nekik. A vendégdiákok mind a Nemzetközi Osztály, mind a Hallgatói Önkormányzat idegen nyelveket beszélő munkatársaihoz, tagjaihoz fordulhatnak kérdéseikkel, problémáikkal.
Bár a magyar diákok jelentős része szeretne külföldön dolgozni egyetem után, mégis kevésbé népszerű egy-két félévet külföldön tölteni, mint a német diákok körében. Mi lehet ennek az oka?
Azt gondoljuk, hogy egyrészt a németországi felsőoktatási mobilitás komolyabb hagyományokkal rendelkezik, mint a magyar, másfelől pedig a német hallgatók, családok anyagi lehetőségei lényegesen szélesebbek, mint hazánk esetén. Mindemellett az Erasmus program keretében egy féléves külföldi tanulmányokra megítélt ösztöndíj összege a kint tartózkodás költségeinek csupán egy töredékét fedezi.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
