Míg Nyugat-Európában már hagyománya van annak, hogy egy kutatóintézet nemcsak több helyszínen, hanem több országban is rendelkezik kirendeltséggel, a brüsszeli Jean Monnet Alapítvány segítségével létrehozott euró-regionális intézet, az Institute for Euroregional Studies (IERS) Közép-Európában egyedülálló. A Debreceni Egyetemen és a Nagyváradi Egyetemen működő két kutatóintézet legfőbb feladata a két város határon átívelő közös fejlesztésének, illetve a Hajdú-Bihar – Bihor Eurorégió gazdasági fejlődésének tudományos megalapozása. Az IERS a közösen végzett kutatómunka legfrissebb eredményeiről 2008. november 10. és 11. között tart kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát Debrecenben.
A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok és a Nagyváradi Egyetem kutatói műhelyeit összekapcsoló Institute for Euroregional Studies kutatóintézet immár három éve működik, az itt folyó munkát a mértékadó nyugat-európai tudósok és nagyhírű szakmai folyóiratok is figyelemmel kísérik. A kutatói munka legfontosabb eredményei közé tartozik az Eurolimes folyóirat életre hívása, amelynek legfrissebb, hatodik száma az Interkulturális párbeszéd és az európai határterületek címet viseli, de már készül a következő, az Európa és a szomszédság témájú füzet is. Az IERS tudományos tevékenységének fontos részét képezik a kutatásokat összegző tanulmánykötetek, illetve a Debrecenben és Nagyváradon rendszeresen megrendezett konferenciák, szemináriumok is.
Az intézet működésének további fontos eredménye az a Nagyváradi Egyetem által elvégzett felmérés, amelyben széles körű lakossági kérdőívezéssel összegezték a kutatócsoport szakemberei Debrecen és Nagyvárad lakosságának a saját, és a másik városról kialakított véleményét. "A kutatás legfőbb megállapítása az, hogy nemcsak a két város vezetői, irányítói és prominens személyiségei, hanem a lakosság széles rétegei is alapvető fontosságúnak tartják az államhatárok által szétválasztott, de mégis egymáshoz közel fekvő két nagyváros közös jövőjének tudományos megalapozását." – emelte ki Constantin Vasile Ťoca, a Nagyváradi Egyetem tanára, a kutatás vezetője.
"A hozzánk beérkező pozitív visszajelzések alapján úgy véljük, hogy sokan figyelemmel kísérik és elismerik intézetünk eredményeit. Abban bízunk, hogy így a társadalmi-gazdasági fejlődést akadályozó államhatárok lebontásával, Közép-Európa keleti részén a határok légiesítésével hozzájárulhatunk az egységes Európa felépítéséhez." – tájékoztatott Prof. dr. Süli-Zakar István, a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék vezetője.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
