Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Míg Nyugat-Európában már hagyománya van annak, hogy egy kutatóintézet nemcsak több helyszínen, hanem több országban is rendelkezik kirendeltséggel, a brüsszeli Jean Monnet Alapítvány segítségével létrehozott euró-regionális intézet, az Institute for Euroregional Studies (IERS) Közép-Európában egyedülálló. A Debreceni Egyetemen és a Nagyváradi Egyetemen működő két kutatóintézet legfőbb feladata a két város határon átívelő közös fejlesztésének, illetve a Hajdú-Bihar – Bihor Eurorégió gazdasági fejlődésének tudományos megalapozása. Az IERS a közösen végzett kutatómunka legfrissebb eredményeiről 2008. november 10. és 11. között tart kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát Debrecenben.

A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok és a Nagyváradi Egyetem kutatói műhelyeit összekapcsoló Institute for Euroregional Studies kutatóintézet immár három éve működik, az itt folyó munkát a mértékadó nyugat-európai tudósok és nagyhírű szakmai folyóiratok is figyelemmel kísérik. A kutatói munka legfontosabb eredményei közé tartozik az Eurolimes folyóirat életre hívása, amelynek legfrissebb, hatodik száma az Interkulturális párbeszéd és az európai határterületek címet viseli, de már készül a következő, az Európa és a szomszédság témájú füzet is. Az IERS tudományos tevékenységének fontos részét képezik a kutatásokat összegző tanulmánykötetek, illetve a Debrecenben és Nagyváradon rendszeresen megrendezett konferenciák, szemináriumok is.
Az intézet működésének további fontos eredménye az a Nagyváradi Egyetem által elvégzett felmérés, amelyben széles körű lakossági kérdőívezéssel összegezték a kutatócsoport szakemberei Debrecen és Nagyvárad lakosságának a saját, és a másik városról kialakított véleményét. "A kutatás legfőbb megállapítása az, hogy nemcsak a két város vezetői, irányítói és prominens személyiségei, hanem a lakosság széles rétegei is alapvető fontosságúnak tartják az államhatárok által szétválasztott, de mégis egymáshoz közel fekvő két nagyváros közös jövőjének tudományos megalapozását." – emelte ki Constantin Vasile Ťoca, a Nagyváradi Egyetem tanára, a kutatás vezetője.
"A hozzánk beérkező pozitív visszajelzések alapján úgy véljük, hogy sokan figyelemmel kísérik és elismerik intézetünk eredményeit. Abban bízunk, hogy így a társadalmi-gazdasági fejlődést akadályozó államhatárok lebontásával, Közép-Európa keleti részén a határok légiesítésével hozzájárulhatunk az egységes Európa felépítéséhez." – tájékoztatott Prof. dr. Süli-Zakar István, a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék vezetője.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.