Kutatóbázisok a Debreceni és a Nagyváradi Egyetemen

Míg Nyugat-Európában már hagyománya van annak, hogy egy kutatóintézet nemcsak több helyszínen, hanem több országban is rendelkezik kirendeltséggel, a brüsszeli Jean Monnet Alapítvány segítségével létrehozott euró-regionális intézet, az Institute for Euroregional Studies (IERS) Közép-Európában egyedülálló. A Debreceni Egyetemen és a Nagyváradi Egyetemen működő két kutatóintézet legfőbb feladata a két város határon átívelő közös fejlesztésének, illetve a Hajdú-Bihar – Bihor Eurorégió gazdasági fejlődésének tudományos megalapozása. Az IERS a közösen végzett kutatómunka legfrissebb eredményeiről 2008. november 10. és 11. között tart kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát Debrecenben.

  • Eduline

A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok és a Nagyváradi Egyetem kutatói műhelyeit összekapcsoló Institute for Euroregional Studies kutatóintézet immár három éve működik, az itt folyó munkát a mértékadó nyugat-európai tudósok és nagyhírű szakmai folyóiratok is figyelemmel kísérik. A kutatói munka legfontosabb eredményei közé tartozik az Eurolimes folyóirat életre hívása, amelynek legfrissebb, hatodik száma az Interkulturális párbeszéd és az európai határterületek címet viseli, de már készül a következő, az Európa és a szomszédság témájú füzet is. Az IERS tudományos tevékenységének fontos részét képezik a kutatásokat összegző tanulmánykötetek, illetve a Debrecenben és Nagyváradon rendszeresen megrendezett konferenciák, szemináriumok is.

Az intézet működésének további fontos eredménye az a Nagyváradi Egyetem által elvégzett felmérés, amelyben széles körű lakossági kérdőívezéssel összegezték a kutatócsoport szakemberei Debrecen és Nagyvárad lakosságának a saját, és a másik városról kialakított véleményét. "A kutatás legfőbb megállapítása az, hogy nemcsak a két város vezetői, irányítói és prominens személyiségei, hanem a lakosság széles rétegei is alapvető fontosságúnak tartják az államhatárok által szétválasztott, de mégis egymáshoz közel fekvő két nagyváros közös jövőjének tudományos megalapozását." – emelte ki Constantin Vasile Ťoca, a Nagyváradi Egyetem tanára, a kutatás vezetője.

"A hozzánk beérkező pozitív visszajelzések alapján úgy véljük, hogy sokan figyelemmel kísérik és elismerik intézetünk eredményeit. Abban bízunk, hogy így a társadalmi-gazdasági fejlődést akadályozó államhatárok lebontásával, Közép-Európa keleti részén a határok légiesítésével hozzájárulhatunk az egységes Európa felépítéséhez." – tájékoztatott Prof. dr. Süli-Zakar István, a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék vezetője.

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.