Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Edupress
K+F-ben 35 évvel van lemaradva Magyarország az európai átlaghoz képest, mondta
Molnár Károly
, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem volt rektora. Ennek döntő oka Molnár szerint, hogy Magyarország a GDP 0,97 százalékát fordítja K+F tevékenységre, az Európában átlagos 1,8 százalékkal szemben. Az EU átlag ráadásul 2,5 százalék volt, amíg nem csatlakoztak az EU-hoz az új tagállamok - tette hozzá. Ma már a kutatás-fejlesztés gátja sok esetben az, hogy nincs szakember. Az ország kapujában kopogtató nagy befektető cégek vélhetően a szakember hiány miatt nem hazánkban telepednek meg - mondta Molnár Károly. Ez főként a műszaki és természettudományos területen érzékelhető.
Alapprobléma a közoktatásban
Hunyady György
, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnökségi tagja szerint tudományos szakemberhiány alapproblémája a közoktatásban gyökerezik, az érdeklődés-felkeltés hiányának következménye elsősorban a jelenlegi helyzet. Ezért nem mennyiségi megoldást kell keresni a problémára, mert ha hirtelen kinyílnak a felsőoktatás kapui a természettudomány és műszaki szakra jelentkezők előtt, az minőségromlást eredményezhet. Inkább a közoktatást, beleértve a tanárképzést kell fejleszteni - mondta.
Szendrő Péter
, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke szerint a tanárképzés és a késztetés a probléma. Felhívta a figyelmet, hogy az elit szakokra törekvő és befutó fiatalok 90 százaléka a középiskolák ugyanazon 10 százalékából érkezik. Szendrő továbbá felhívta a figyelmet, hogy a felsőoktatásban tanulók száma ugyan megnégyszereződött a rendszerváltás után, a jó tanuló diákok száma alig változott. Pedig tehetségek természetesen vannak, velük külön kell foglalkozni - mondta.
Népszerűtlen pálya
Imre József
, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal főosztályvezető-helyettese szerint a rendszerváltás után új értékminták kerültek be a köztudatba, amelyek hátrébb szorították a műszaki és természettudományos pálya népszerűségét. A jelenlegi hiány megoldásában azonban szerinte sokat segíthet a civil szféra és a média.
Pakucs János
, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) tiszteletbeli elnöke szerint alaphelyzet, hogy kevés a jó hallgató és kevés a jelentkező. Ebből az következik, hogy a közoktatásban is gyenge a természettudományos tárgyak oktatása és az érdeklődés, sőt, még korábbra kell visszamenni. Meglátása szerint ugyanis egy tudós életpályája 14 éves korban körvonalazódik már. Éppen ezért a MISZ ezt a korosztályt igyekszik megcélozni azzal a programmal, amelyben kiemelt természettudományos, műszaki képzést biztosít az ország néhány középiskolájában, ahol garantálják az öt természettudományos tárgyból kettő esetében az emelt szintű érettségi vizsgát, valamint a nyelvvizsgát.
Tehetséggondozás
A résztvevők többek között beszéltek még a mester és tanítvány viszony döntő szerepéről a tudományos pályakép kialakulásában, a külföldi tapasztalatszerzés mellett a szürkeállomány Magyarországon tartásának feladatáról, azokról a civil, informális vagy akár formális szervezetekről, amelyek a fiatal kutató tehetségeket segítik életpályájuk alakításában. Ilyen többek között a Bolyai Műhely Alapítvány kezdeményezésére létrejött, 24 tehetséggondozó szövetséget tömörítő Nemzeti Tehetségsegítő Tanács is.
Pakucs János
kiemelte, hogy a tehetséggondozás egy mási kulcsfontosságú feladata, hogy azokat a PHD-s hallgatókat, akik nem a kutatói szférában helyezkednek el, és nem szívja el őket az ipar sem, saját vállalkozásuk kialakításában segítsék. Ebben nyújt segítséget többek között Nemzeti Üzleti Innovációs Központ.
Dvorszki László
, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet miniszteri megbízottja egyet értett az előtte szólóval, és hozzátette, a Magyarországon létre jövő vállalkozások mindegyikének nemzetközi vállalkozásokként kell működniük, a magyar piac - hasonlóan a más európai kis országokkal - nem piac - mondta.
Molnár Károly
végezetül beszámolt arról, hogy a nemzeti technológiai pályázat kiírása azokat a minden szempontból fontos és gyümölcsöző kapcsolatokat segíti, ahol a nagyvállalatok találkoznak a kis- és középvállalatokkal. A pályázatra ugyanis csak konzorciumok jelentkezhetnek, amelynek az élén ugyan nagyvállalatoknak kell állniuk, a konzorciumban részt kell venniük kutatóintézeteknek, egyetemeknek, kis- és középvállalatoknak is. ezeknek a nagy találkozásoknak több szinten mérhető a hasznuk, egyrészt egy konzorciumot vezető cég a kockázatokat is vállalja megosztva az állammal. A mostani szeptemberben meghirdetett 16 milliárdos pályázathoz pedig vélhetően 8-10 milliárdos vállalati hozzájárulás várható. Így lehet növelni a K+F-re fordított egy százalékot.
(
)
