Bajban az amerikai diákok is

Nehéz helyzetben vannak Amerika leendő pénzügyi szakemberei. A jelenleg főiskolákon tanuló diákok esélyei már korántsem olyan jók, mint a hitelválság kirobbanása előtt. A Wall Street hátat fordított az egyetemeknek.

  • Eduline

A végzős diákok szinte naponta nézik az állásajánlatokat, ám az utóbbi hetek káosza azt is eredményezte, hogy nincs számukra megfelelő pozíció meghirdetve. Ennek ellenére a legtöbb amerikai egyetemen optimista hangulat uralkodik a diákok között. Bíznak benne, hogy a gazdaság hamarosan lendületet vesz, és ezzel együtt több szükség lesz az ő tudásukra is.

Pedig a statisztikák nem túl bíztatóak. Tavaly 150 ezer állást ajánlottak fel különböző pénzügyi intézmények és cégek, ez idén mindeddig alig érte el a 100 ezret. Ezzel szemben nőtt azoknak a diákoknak a száma, akik közgazdasági vagy pénzügyi szakra jelentkeztek. Az elmúlt másfél év piaci bizonytalansága megsokszorozta az érdeklődést az üzleti főiskolák iránt.

Egy felmérés szerint a 18 és 26 év közötti fiatalok a legborúlátóbbak a gazdasági helyzet miatt. Az ilyen korú diákok nagy része hitelből finanszírozza a tanulmányait, és mire diplomát szereznek, több évnyi adósságot halmoznak fel. A jövő felnövekvő pénzügyi szakemberei ennek ellenére a saját életükkel kapcsolatban rendkívül optimisták. Úgy gondolják, hogy bár nem túl bíztató a helyzet, ám ők készen állnak arra, hogy kezükbe vegyék az irányítást és változtassanak ezen.

Optimistán az amerikai álom felé

A már végzett diákok hatalmas reményekkel indultak a nagybetűs életbe, sokuk remek állást kapott, ám mostanra a többségük el is vesztette azt, miután a hosszú ideje tartó zűrzavar rengeteg cégnél leépítésekhez vezetett. Ebből okulva az utolsó éves főiskolások, ha megtehetik, egy-két évvel meghosszabbítják a tanulmányaikat. Másoddiplomás vagy Ph. D. képzésre iratkoznak be és bíznak benne, hogy amíg ők tanulnak, a gazdasági helyzet is stabilizálódik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.