A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
A tudás értékké válásának módjáról, lehetőségeiről, Magyarország innovációs jelenéről és jövőjéről tartottak kerekasztal-beszélgetést október 1-jén a Népszabadság szervezésében. A kerekasztal-beszélgetésben részt vettek a kutatás-fejlesztés, innováció, és a tudományos élet legjelentősebb szereplői: kormányzati döntéshozók, kutatás-fejlesztésben érintett nagyvállalatok vezetői, valamint egy fiatal innovátor.
A beszélgetésen Molnár Károly kutatás-fejlesztési tárca nélküli miniszter rámutatott a kormányzat azon szándékára, hogy a K+F – a korábbi időszakkal ellentétben – egységes irányítás alatt működjön. A források egységes stratégia mentén való felhasználásával a hatékonyság jelentős növelése a cél. A miniszter hangsúlyozta az alapkutatások fontosságát is, és kitért a Magyar Tudományos Akadémiával ezen a téren folytatott jó együttműködésre. Elmondta, hogy a hazai kutatás-fejlesztési infrastruktúra teljes feltérképezése folyamatban van, célja pedig egy mindenki által hozzáférhető infrastruktúra-térkép létrehozása az ország nagy kutatási infrastruktúráiról, melyből látszik majd, hogy hol vannak fehér foltok, ahol fejleszteni kell, és hol vannak átfedések. A projekt kapcsolódik az Unió Európai Stratégiai Fórum a Kutatási infrastruktúra fejlesztésére programjához is. Az innovációs képzés terén a miniszter egy újdonságot is bejelentett, ugyanis a Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közösen új képzési központot hoz létre innovációs menedzserek oktatására, ebben az évben.
Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke röviden bemutatta a Hivatal pályázati struktúráját, amelynek jelenleg költségvetését tekintve a legjelentősebb pályázata a Nemzeti Technológiai Program. Ennek öt alprogramjában (biotechnológiák, nano- és mikrotechnológiák; anyag- és gyártástechnológiák; információs és kommunikációs technológiák; környezeti technológiák) évente 40-80 nagyprojekt részesül támogatásban. Az elnyerhető támogatás 200 millió forinttól egy milliárd forintig terjed. A beszélgetés résztvevői közül többen is hangsúlyozták a kutatás-fejlesztési támogatások koncentrálásának fontosságát, annak érdekében, hogy igazán jelentős eredmények születhessenek. Csopaki Gyula az NKTH részéről is hasonló törekvésekről számolt be, példáué 2004 óta 19 regionális egyetemi tudásközpont jött létre és kapott támogatást a működéséhez, fejlődéséhez az NKTH-tól. Az ezek által elért eredményeket áttekinti a hivatal és csak a legsikeresebbek részesülhetnek a jövőben támogatásban. A pályázati programok terén az elnök beszélt még a stabilitás fontosságáról, így, ha lesz is változás a 2009 és 2010-es években, az mindenképpen fokozatosan történik majd, hogy a kutatói társadalom számára világos és átlátható legyen a pályázati rendszer.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.