A tudás értékké válásának módjáról, lehetőségeiről, Magyarország innovációs jelenéről és jövőjéről tartottak kerekasztal-beszélgetést október 1-jén a Népszabadság szervezésében. A kerekasztal-beszélgetésben részt vettek a kutatás-fejlesztés, innováció, és a tudományos élet legjelentősebb szereplői: kormányzati döntéshozók, kutatás-fejlesztésben érintett nagyvállalatok vezetői, valamint egy fiatal innovátor.
A beszélgetésen Molnár Károly kutatás-fejlesztési tárca nélküli miniszter rámutatott a kormányzat azon szándékára, hogy a K+F – a korábbi időszakkal ellentétben – egységes irányítás alatt működjön. A források egységes stratégia mentén való felhasználásával a hatékonyság jelentős növelése a cél. A miniszter hangsúlyozta az alapkutatások fontosságát is, és kitért a Magyar Tudományos Akadémiával ezen a téren folytatott jó együttműködésre. Elmondta, hogy a hazai kutatás-fejlesztési infrastruktúra teljes feltérképezése folyamatban van, célja pedig egy mindenki által hozzáférhető infrastruktúra-térkép létrehozása az ország nagy kutatási infrastruktúráiról, melyből látszik majd, hogy hol vannak fehér foltok, ahol fejleszteni kell, és hol vannak átfedések. A projekt kapcsolódik az Unió Európai Stratégiai Fórum a Kutatási infrastruktúra fejlesztésére programjához is. Az innovációs képzés terén a miniszter egy újdonságot is bejelentett, ugyanis a Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közösen új képzési központot hoz létre innovációs menedzserek oktatására, ebben az évben.
Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke röviden bemutatta a Hivatal pályázati struktúráját, amelynek jelenleg költségvetését tekintve a legjelentősebb pályázata a Nemzeti Technológiai Program. Ennek öt alprogramjában (biotechnológiák, nano- és mikrotechnológiák; anyag- és gyártástechnológiák; információs és kommunikációs technológiák; környezeti technológiák) évente 40-80 nagyprojekt részesül támogatásban. Az elnyerhető támogatás 200 millió forinttól egy milliárd forintig terjed. A beszélgetés résztvevői közül többen is hangsúlyozták a kutatás-fejlesztési támogatások koncentrálásának fontosságát, annak érdekében, hogy igazán jelentős eredmények születhessenek. Csopaki Gyula az NKTH részéről is hasonló törekvésekről számolt be, példáué 2004 óta 19 regionális egyetemi tudásközpont jött létre és kapott támogatást a működéséhez, fejlődéséhez az NKTH-tól. Az ezek által elért eredményeket áttekinti a hivatal és csak a legsikeresebbek részesülhetnek a jövőben támogatásban. A pályázati programok terén az elnök beszélt még a stabilitás fontosságáról, így, ha lesz is változás a 2009 és 2010-es években, az mindenképpen fokozatosan történik majd, hogy a kutatói társadalom számára világos és átlátható legyen a pályázati rendszer.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
