Az Akadémián írják az Akadémiai törvényt

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a szeptember 30-i elnökségi ülés nyomán elsőként az Akadémiai Törvény módosításának helyzetéről adott tájékoztatást október 1-jén. Pálinkás József elmondta, a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény számos kérdésben idejétmúlttá vált.

  • Edupress
[[ Képelem (Pálinkás az Akadémiai törvényről) ]]
A júliusi elnökségi ülésen az elnökség tagjai megerősítették a törvényjavaslat tudományos osztályokon lefolytatott vitájáról szóló szavazások eredményét, megállapították, hogy a közgyűlésen szavazásra jogosultak 95 százaléka elfogadta azt az Akadémia által a kormánynak megküldendő törvényjavaslatként. Az MTA elnöke szeptember 15-én elküldte a javaslatot Molnár Károly tudománypolitikáért, kutatásért és fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszternek, aki az Akadémiai törvény előterjesztője a kormányban. Az elnökségi ülésen a miniszter elmondta, az államigazgatási egyeztetési eljárást követően a kormány hamarosan megtárgyalja a törvényjavaslatot, amelyet reményei szerint még az idén elfogadhat a Parlament.

Az MTA elnöke bejelentette továbbá, hogy az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú hét kérdéskörben indít köztestületi stratégiai programot az Akadémia, amelyekben közfeladatának is eleget téve kíván állást foglalni, ajánlásokat megfogalmazni: a hosszú távú energiapolitika, a vízgazdálkodás, az élelmiszerbiztonság, az oktatásügy, a nyugdíjfinanszírozás, a klímapolitika és a társadalmi közérzet kérdésköreiben.

Az elnök végezetül felhívta a figyelmet az idei Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatra, amely "A tudomány az élhető Földért" gondolat jegyében számtalan érdekes programmal, pályázatokkal, előadás-sorozatokkal várja az érdeklődőket.

További információ már olvasható a www.tudomanyunnep.hu oldalon.(forrás: MTA)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.