Az Akadémián írják az Akadémiai törvényt

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a szeptember 30-i elnökségi ülés nyomán elsőként az Akadémiai Törvény módosításának helyzetéről adott tájékoztatást október 1-jén. Pálinkás József elmondta, a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény számos kérdésben idejétmúlttá vált.

  • Edupress
[[ Képelem (Pálinkás az Akadémiai törvényről) ]]
A júliusi elnökségi ülésen az elnökség tagjai megerősítették a törvényjavaslat tudományos osztályokon lefolytatott vitájáról szóló szavazások eredményét, megállapították, hogy a közgyűlésen szavazásra jogosultak 95 százaléka elfogadta azt az Akadémia által a kormánynak megküldendő törvényjavaslatként. Az MTA elnöke szeptember 15-én elküldte a javaslatot Molnár Károly tudománypolitikáért, kutatásért és fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszternek, aki az Akadémiai törvény előterjesztője a kormányban. Az elnökségi ülésen a miniszter elmondta, az államigazgatási egyeztetési eljárást követően a kormány hamarosan megtárgyalja a törvényjavaslatot, amelyet reményei szerint még az idén elfogadhat a Parlament.

Az MTA elnöke bejelentette továbbá, hogy az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú hét kérdéskörben indít köztestületi stratégiai programot az Akadémia, amelyekben közfeladatának is eleget téve kíván állást foglalni, ajánlásokat megfogalmazni: a hosszú távú energiapolitika, a vízgazdálkodás, az élelmiszerbiztonság, az oktatásügy, a nyugdíjfinanszírozás, a klímapolitika és a társadalmi közérzet kérdésköreiben.

Az elnök végezetül felhívta a figyelmet az idei Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatra, amely "A tudomány az élhető Földért" gondolat jegyében számtalan érdekes programmal, pályázatokkal, előadás-sorozatokkal várja az érdeklődőket.

További információ már olvasható a www.tudomanyunnep.hu oldalon.(forrás: MTA)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?