Kísérleti nyelvi labor diszlexiásoknak az ELTE-én

A fogyatékkal élők elhelyezkedési esélyeit segíti az IBM és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) október 1-jén aláírt együttműködési szerződése. Az informatikai cég által nyújtott támogatásból a látássérült, diszlexiás és diszgráfiás hallgatók számára alakítanak ki speciális nyelvi laboratóriumot, de a megállapodás egy féléves gyakornoki állás lehetőségét is magában foglalja. A támogatás 50 ezer eurós összegéből speciális bútorokat, informatikai eszközöket, látássérülteket segítő berendezéseket és szoftvereket vásárol az egyetem.

  • Edupress
[[ Képelem (Esélyegyenlőségi nyelvi labor nyílik az ELTE-n) ]]

"A megállapodás egy hosszabb távú együttműködés első lépése, amelynek területét a kedvező tapasztalatok esetén tovább bővítjük. A kezdetben az alapszakokon megvalósuló támogatást később a mester- és a doktori képzésekre is ki szeretnénk terjeszteni" - mondta el az együttműködési szerződés aláírásakor dr. Hudecz Ferenc, az ELTE rektora. A felek egyben kijelentették, a munkatársakat és a hallgatókat az eddigiekhez hasonlóan kizárólag a szakmai teljesítmény alapján ítélik meg és semmilyen más megkülönböztetéssel nem értenek egyet.

Az Akadémiai Partnerség nevet viselő programot 2005-ben indította el az IBM, hogy az egyes államokban a helyi igények figyelembevételével segítse a fogyatékkal élőket. "Eddig öt ország intézményeivel kötöttünk megállapodást, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Belgium és Lengyelország után pedig most Magyarországra is elérkezett a program" - számolt be a kezdeményezés eddigi útjáról annak európai vezetője, Yves Veulliet.

Az együttműködés keretein belül az ELTE két, a legnagyobb hallgatói létszámmal bíró kampuszán alakítanak ki egy-egy nyelvi laboratóriumot: a Lágymányosi kampuszon ugyanis több mint ötezer hallgató vesz részt, míg a bölcsészettudományi képzésnek helyet adó Trefort-kertben csaknem nyolcezer diák folytat tanulmányokat. A karokra és kiemelten a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karra támaszkodva Zenta László oktatási rektorhelyettes koordinálása mellett az intézmény Esélyegyenlőségi Bizottsága készítette elő az együttműködés tartalmi vonatkozásait.

A fogyatékkal élő hallgatók közül elsősorban a látássérült, diszlexiás és diszgráfiás diákok elhelyezkedését segíti a kezdeményezés, "többen ugyanis úgy kerülnek be a felsőoktatásba, hogy nem is sejtik az egyes kompetenciák hiányának az okát. Az említett problémával küzdő hallgatók csupán költséges, speciális képzések árán lennének képesek arra, hogy teljesítsék a diploma átvételéhez szükséges nyelvvizsga-követelményeket" - indokolta meg a nyelvi laboratóriumok felállításának szükségességét Tausz Katalin, az Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.