Gyakorlatilag mindenkiből egyetemista lett, aki idén felvételizett - írta a keddi Magyar Nemzet. Az ok viszonylag egyszerű: a jelentkezéskor még érvényben volt a tandíjörvény, így csak az mert felvételizni, aki vállalni tudta a költségeket.
Így elmaradt a szelekció, ami a felsőoktatás színvonalának drámai eséséhez és a diploma elértéktelenedéséhez vezethet - olvasható a lapban. Ellentétben az oktatási tárca korábbi várakozásaival, nem tízezer, hanem csaknem tizennégyezer diák került be az augusztusi pótfelvételik során az egyetemekre és főiskolákra, ami azt jelenti, hogy idén a felsőoktatásba jelentkezők 99 százaléka felvételt nyert valahova - mutat rá a Magyar Nemzet cikke a minisztériumnak a lap kérésére rendelkezésre bocsátott adatai alapján. A rendes felvételi eljárásban ugyanis több mint 81 ezer fiatalt vettek fel, a pótfelvételik során pedig 13.667 diákkal bővült a hallgatók névsora, vagyis a 96 ezer jelentkezőből 95 ezer felvételt nyert valahova.
Megdöbbentő, hogy a pótfelvételik során sem tudták feltölteni az ingyenes férőhelyeket: a meghirdetett 1500 mesterképzési férőhelyből 1200-ra, a négyezer ingyenes felsőfokú szakképzés alig hatvan százalékára, 2500 helyre vettek fel hallgatókat - írta a Magyar Nemzet.Forrás: Magyar Nemzet, MTI
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
