Gyakorlatilag mindenkiből egyetemista lett, aki idén felvételizett - írta a keddi Magyar Nemzet. Az ok viszonylag egyszerű: a jelentkezéskor még érvényben volt a tandíjörvény, így csak az mert felvételizni, aki vállalni tudta a költségeket.
Így elmaradt a szelekció, ami a felsőoktatás színvonalának drámai eséséhez és a diploma elértéktelenedéséhez vezethet - olvasható a lapban. Ellentétben az oktatási tárca korábbi várakozásaival, nem tízezer, hanem csaknem tizennégyezer diák került be az augusztusi pótfelvételik során az egyetemekre és főiskolákra, ami azt jelenti, hogy idén a felsőoktatásba jelentkezők 99 százaléka felvételt nyert valahova - mutat rá a Magyar Nemzet cikke a minisztériumnak a lap kérésére rendelkezésre bocsátott adatai alapján. A rendes felvételi eljárásban ugyanis több mint 81 ezer fiatalt vettek fel, a pótfelvételik során pedig 13.667 diákkal bővült a hallgatók névsora, vagyis a 96 ezer jelentkezőből 95 ezer felvételt nyert valahova.
Megdöbbentő, hogy a pótfelvételik során sem tudták feltölteni az ingyenes férőhelyeket: a meghirdetett 1500 mesterképzési férőhelyből 1200-ra, a négyezer ingyenes felsőfokú szakképzés alig hatvan százalékára, 2500 helyre vettek fel hallgatókat - írta a Magyar Nemzet.Forrás: Magyar Nemzet, MTI
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
