Gyakorlatilag mindenkiből egyetemista lett, aki idén felvételizett - írta a keddi Magyar Nemzet. Az ok viszonylag egyszerű: a jelentkezéskor még érvényben volt a tandíjörvény, így csak az mert felvételizni, aki vállalni tudta a költségeket.
Így elmaradt a szelekció, ami a felsőoktatás színvonalának drámai eséséhez és a diploma elértéktelenedéséhez vezethet - olvasható a lapban. Ellentétben az oktatási tárca korábbi várakozásaival, nem tízezer, hanem csaknem tizennégyezer diák került be az augusztusi pótfelvételik során az egyetemekre és főiskolákra, ami azt jelenti, hogy idén a felsőoktatásba jelentkezők 99 százaléka felvételt nyert valahova - mutat rá a Magyar Nemzet cikke a minisztériumnak a lap kérésére rendelkezésre bocsátott adatai alapján. A rendes felvételi eljárásban ugyanis több mint 81 ezer fiatalt vettek fel, a pótfelvételik során pedig 13.667 diákkal bővült a hallgatók névsora, vagyis a 96 ezer jelentkezőből 95 ezer felvételt nyert valahova.
Megdöbbentő, hogy a pótfelvételik során sem tudták feltölteni az ingyenes férőhelyeket: a meghirdetett 1500 mesterképzési férőhelyből 1200-ra, a négyezer ingyenes felsőfokú szakképzés alig hatvan százalékára, 2500 helyre vettek fel hallgatókat - írta a Magyar Nemzet.Forrás: Magyar Nemzet, MTI
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
