Mindenkit felvettek az egyetemre

Gyakorlatilag mindenkiből egyetemista lett, aki idén felvételizett - írta a keddi Magyar Nemzet. Az ok viszonylag egyszerű: a jelentkezéskor még érvényben volt a tandíjörvény, így csak az mert felvételizni, aki vállalni tudta a költségeket.

  • Eduline

Így elmaradt a szelekció, ami a felsőoktatás színvonalának drámai eséséhez és a diploma elértéktelenedéséhez vezethet - olvasható a lapban. Ellentétben az oktatási tárca korábbi várakozásaival, nem tízezer, hanem csaknem tizennégyezer diák került be az augusztusi pótfelvételik során az egyetemekre és főiskolákra, ami azt jelenti, hogy idén a felsőoktatásba jelentkezők 99 százaléka felvételt nyert valahova - mutat rá a Magyar Nemzet cikke a minisztériumnak a lap kérésére rendelkezésre bocsátott adatai alapján. A rendes felvételi eljárásban ugyanis több mint 81 ezer fiatalt vettek fel, a pótfelvételik során pedig 13.667 diákkal bővült a hallgatók névsora, vagyis a 96 ezer jelentkezőből 95 ezer felvételt nyert valahova.

   

Megdöbbentő, hogy a pótfelvételik során sem tudták feltölteni az ingyenes férőhelyeket: a meghirdetett 1500 mesterképzési férőhelyből 1200-ra, a négyezer ingyenes felsőfokú szakképzés alig hatvan százalékára, 2500 helyre vettek fel hallgatókat - írta a Magyar Nemzet.

Forrás: Magyar Nemzet, MTI

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.