Országos összefogás a tehetséggondozásért

A Debreceni Egyetem a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal közösen rendezi meg - a szervezett hazai tehetséggondozás kialakítását célzó összefogás egyik állomásaként - a Tehetségpontok I. Országos Konferenciáját.

  • Edupress
A Magyar Társadalom a Tehetség Szolgálatában országos kezdeményezés fő célja, hogy tudatosítsák az emberekben, a tehetséggondozás nem egy szűk elit magánügye, hanem nemzeti ügy, a tehetségek felfedezéséhez, gondozásához pedig széles rétegek társadalmi és politikai összefogása szükséges.

A magyarországi és határon túli civil szervezetek által létrehozott Nemzeti Tehetségsegítő Tanács egyik legfőbb feladata, hogy országos szinten és szervezett módon támogassa a tehetségek gondozását, valamint hozzájáruljon a tehetséges fiatalok kapcsolatépítéséhez.

A szervezet által 2008 februárjában útjára indított, A Magyar Társadalom a Tehetség Szolgálatában konferencia-sorozat is azt bizonyítja, hogy az átfogó tehetséggondozás kialakítása stratégiai jelentőségű, mely széles társadalmi és politikai összefogást kíván.Az országos szintű tehetséggondozás megvalósítását segítik az e célra létrehozott Tehetségpontok is - ezek működését és felépítését tárgyalja a Debreceni Egyetem szeptember 19-én megrendezett szakmai konferenciája. "A mai rendezvény azért jelenthet mérföldkövet a kezdeményezés életében, mivel ezek a Tehetségpontok, vagyis kis szervezeti egységek, jelenleg megalakulásuk kezdeti stádiumában vannak, ezért működésük, szerveződésük még könnyen alakítható. Sok múlik tehát azon, milyen szabályokat fektetünk le és milyen célokat tűzünk ki eléjük, hiszen mindezek nagy mértékben meghatározzák a fejlődés további menetét", mutatott rá Dr. Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora.

"A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács kezdeményezésére elindított, az egész országra kiterjedő összefogást a Debreceni Egyetem ezért is üdvözölte nagy lelkesedéssel, hiszen a program létrehozásával intézményünk által is támogatott és gyakorolt tehetséggondozás országos szintre emelkedhet", hívta fel a figyelmet Dr. Debreczeni Attila, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese az összefogás fontosságára.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.