Változtatják az egyházi iskolák finanszírozását

Szeptemberben tárgyalja a kormány az egyházi fenntartású közoktatási intézmények kiegészítő támogatásának kiszámolásáról szóló rendeletet. Az új rendelet szerint a különböző fenntartású közoktatási intézményeknek (önkormányzati, egyházi, állami) eltérő mértékű kiegészítő támogatásra van szükségük, mint ahogy belső szerkezetük sem azonos - hangzott el az Oktatási és Kulturális Minisztériumban (OKM).

  • Edupress

Ennek alátámasztásaképpen azzal a példával érvelt az OKM, hogy míg az önkormányzatok gyermeklétszám tekintetében több óvodát tartanak fent, addig az egyház több középiskolát működtet. Természetesen a két közoktatási intézmény fenntartási költsége között nagy különbség van. A tárca szerint a kormány és az ellenzék is egyetért a tervezettel.

Az új rendelet kidolgozására azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság júniusban alkotmányellenesnek tulajdonította az egyházi intézmények normatív támogatásának mértékét. Eddig a közoktatási törvényben a Vatikáni szerződéssel ellentmondásban az szerepelt, hogy az egyházi intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás.

www.edupress.hu

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu