A mesterképzések szélesebb kínálatával a választás is nehezebbé vált. Nem kérdés, hogy egy mesterszintű diplomával elmélyültebb és alaposabb tudást lehet szerezni, mint egy alapszakos végzettséggel, néhány szakma gyakorlásához pedig egyenesen elengedhetetlen az MSc/MA diploma. Hogy válasszunk a meghirdetett képzések közül?
Az első lépés a megfelelő választáshoz, hogy el kell döntenie a jelentkezőnek, melyik tudományterülten belül szeretné elsajátítani az áhított szakmát. A meghirdetett képzések között találkozhat a felvételiző pár idegenül csengő szakmegnevezéssel, érdemes tehát a lehetséges szakok képzési tárgyait áttekinteni, érdeklődni az újonnan induló, vagy csak más megnevezés alá tartozó képzésekről. Ilyen lehet például a tanári képzésben elsajátítható gyermekvédelem, vagy a matematikaképzéshez kapcsolódó gazdasági matematika irány, esetleg a bölcsészettudományi alapozású humán szervezői tevékenység.
Egyes intézmények által meghirdetett azonos nevű képzések alatt más-más hangsúlyokat kapnak egyes szakok, részben más tartalmakkal zajlik a képzés. Ezért javasolt a kiválasztott szakokat felvonultató intézmények nyílt napjaira ellátogatni, hiszen ezek a rendezvények szolgálnak leghitelesebb forrásként a saját benyomások és részletes információk megszerzésében.
A jelentkezéseknél mérlegelni kell, hogy a korábban alapképzésben, vagy még a régi oktatási rendszerben megszerzett felsőfokú oklevél feljogosítja-e a felvételizőt a kinézett mesterszakra való jelentkezésre. Különösen oda kell figyelniük azoknak, akik még nem kreditrendszerben szerezték meg diplomájukat.
A korábban főiskolai végzettséget szerzők számára óriási lehetőség az idei mesterképzések jelentkezési időszaka, hiszen már szép számmal hirdettek meg MA és MSc képzéseket az intézmények, az alapképzésben tanulók döntő többsége azonban még nem szerzi meg BA/BSc diplomáját ebben az évben.
Nem árt, ha a jelentkezők végiggondolják, rögtön szeretnének-e belevágni a továbbtanulásba, vagy pár év munkatapasztalat-szerzést követően tisztázódnak csak jövőbeni céljaik. Fontos továbbá, hogy a felvételizők számoljanak a mesterképzések anyagi terheivel, ehhez sok esetben pontos kalkuláció szükséges.
A megfelelő döntéshez fontos, hogy körültekintően vizsgáljuk meg a lehetséges intézmények infrastrukturális felszereltségét, a hallgatói életét, az intézmény által nyújtott gyakorlati és ösztöndíj-lehetőségeket. Ebben a kérdésben a legbiztosabb forrást az intézmények karrier-irodái és végzős hallgatói, kortárs segítői jelenthetik. Különböző szempontok szerinti összehasonlításokhoz a felvi.hu rangsor szolgáltatás is hasznos lehet.
(
)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
