Világcsúcs a BMF tésztahíd építő bajnokságán

A Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) 2007. évi tésztahídépítő háziversenyét a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézete november 13-án rendezte meg.

Edupress

A versenyre minden eddiginél többen neveztek, összesen 96 híd készült az alkalomra.A szerkezeteknek 1 méter fesztávolságot kell áthidalniuk, tömegük maximum 1 kilogramm lehet, és bármilyen kereskedelemben kapható száraztészta és ragasztóanyag felhasználásával készülhetnek. A tésztaszálak hosszirányú összeragasztása nem megengedett, a tészta felületének maximum 10 százalékát érheti ragasztó.A Hegedűs Károly termet zsúfolásig megtöltő közönség rendkívül magas színvonalú versenyt láthatott. A 100 kilogrammos, nemzetközi összehasonlításban is kiválónak számító eredményt 14 híd szárnyalta túl.Márkos Szilárd és Kenedi Zoltán gépészmérnök hallgatók "Zsargon" fantázianevű szerkezete világcsúcsot döntött, 560,3 kilogramm terhelésnél ment tönkre, valósággal felrobbant.A zsűri a leginkább újszerű konstrukciónak járó innovációs díjat és a legszebb megoldást jutalmazó esztétikai díjat egyaránt a "Lógós" jeligéjű hídnak ítélte, készítői: Botka Balázs és Kurucz Sándor mechatronikai mérnöki szakos hallgatók.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Közoktatás

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Közoktatás

Ezeket várja el a minisztérium a szakképzési centrumok leendő főigazgatóitól

Közoktatás

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hiába élsportoló a diák, nem biztos, hogy kihagyhat két testnevelés órát

Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.

Lannert Judit: a technikai munkatársak is megkapják a béremelést a NOKS-dolgozók mellett

Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.

Így épül fel az oktatási minisztérium: külön vezetőt kapott a pedagógiai innováció területe is

Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.