Károly Róbert Tudományos Napot rendeztek Gyöngyösön

A Károly Róbert Főiskola (KRF) a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából hagyományosan megrendezte a Károly Róbert Tudományos Nap elnevezésű konferenciáját november 16-án. Ebben az évben a konferencia központi témája: Innováció-versenyképesség-fenntartható fejlődés volt.

  • Edupress

A főiskola most ünnepli fennállásának 45. évfordulóját, amit a napokban átadott, teljesen megújult és kibővült infrastruktúra mellett tudományos rendezvénnyel is emlékezetessé tett.Ennek keretében neves meghívottak (Dr. Pártos Ferenc NKTH-elnök, Dr. Meskó Attila MTA-főtitkár, Dr. Páczelt István MTA-MAB elnök) tekintették át a fő téma vonatkozásait.Az Ökoenergetika-ökoipar szekcióban ismertették a KRF koordinálásában futó, Bio-energetikai klaszter létrehozása Észak-Magyarországon témájú, félidejéhez érkezett pályázatos kutatás fontosabb eredményeit, amelyben a főiskola nyolc tanszéke, illetve kutatóintézete, és kb. 30 fő kutatója mellett még nyolc konzorciumi partner is közvetlenül érdekelt. A biomassza iparszerű előállítása mostanában válik igazán kulcskérdéssé, amikor a környezetszennyezés, klímaváltozás és a klasszikus energiaforrások kimerülése felértékeli az úgynevezett zöldenergia előállításának lehetőségeit. Ez különösen fontos olyan régióban, mint Észak-Magyarország, ahol a biomassza-potenciál kihasználása hagyományosan alacsony, miközben az energetikai ipar koncentráltsága igen erős.Az Öt évtized az állattenyésztés szolgálatában című szekciót Prof. Dr. Gere Tibor Emeritus professzor 70. születésnapja tiszteletére rendezték, ahol kollégái, pályatársai tartottak előadásokat az állattenyésztés, állatetológia témakörében.A rendezvény alkalmából a konferencia szervezői megjelentették és a résztvevők rendelkezésére bocsátották az Agroinform folyóirat gyöngyösi különszámát. A kiadvány részletes áttekintést ad a Károly Róbert Főiskola K+F tevékenységéről, és bemutatja legizgalmasabb kutatási eredményeket.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu