Egyetemeket foglalnak a hallgatók Franciaországban

Az augusztusban elfogadott, a franciaországi felsőoktatási intézmények autonómiáját lehetővé tevő felsőoktatási törvény ellen diákcsoportok tüntetnek, november 15-ig 36 egyetemet foglaltak el a hallgatók a Franciaország területén lévő 85 intézményből. Mindeközben zajlik az országot megbénító közlekedési sztrájk.

  • Edupress

Rennes-ben is elfoglalták a hallgatók az egyetem épületét, mire az egyetem vezetőségének kérésére 200 rendőr csütörtök hajnalra kiürítette az addigra már csak ötven tiltakozó által elfoglalt épületet, a hallgatók többsége ugyanis megszavazta a blokád feloldását. Az oszlatás békés volt, a tiltakozók negyed óra alatt elhagyták az épületet. A november 6-a óta blokád alatt tartott intézményben megkezdődött a tanítás.A diákság körében is nagy az ellentét, nő a feszültség az egyetemek elfoglalását pártoló, illetve ellenző hallgatók között.

Bevonnák a magántőkét a felsőoktatásba

A kormány szándéka szerint a személyi állomány kiválasztásában és a költségvetésben autonómiát biztosító törvény megszavazásával megoldható lenne a pénzhiánnyal küzdő francia felsőoktatás helyzete, hiszen alapítványok létrehozásával bevonható lenne a magántőke a felsőoktatásba.A szélsőbaloldali tiltakozó diákok álláspontja szerint viszont túlságosan kiszolgáltatottá válna a piaci viszonyoknak a felsőoktatás, és növelné az egyenlőtlenségeket az intézmények és a diákság körében is.

Valérie Pécresse

oktatási miniszter az egyetemek rektoraihoz hasonlóan elítélte a blokádokat és kijelentette, hogy a törvényt a diákok érdekében alkotta meg a kormány. Az egyetemek vezetősége azonban a hallgatói önkormányzatok pártján van abban a kérdésben, hogy az államnak magasabb támogatást kellene nyújtania a felsőoktatásnak. Míg a középfokú oktatásban a tanulókra fejenként évente 10 ezer eurót költ az állam, addig a hallgatók fejkvótája jelenleg évi hétezer euró. Az oktatási miniszter felhívta a figyelmet, hogy a kormány jövőre 8 százalékkal emeli a felsőoktatásra szánt állami támogatás összegét, valamint kijelentette, hogy fogadja az öt diákcsoport vezetőjét, akik szintén a felsőoktatásra szánt költségvetés növelésében látják a helyzet megoldását.Valérie Pécresse azonban leszögezte, nem hajlandó tárgyalni az autonómiáról szóló törvény visszavonását követelő két diákcsoporttal.(Forrás: Népszabadság, stop.hu)(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu