A tudósok köztünk vannak - ITDK a Pannon Egyetemen

A Pannon Egyetem ismét megrendezte az Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciáját (ITDK) Veszprémben és Keszthelyen november 14-én.

  • Edupress

Veszprémben Dr. Rédey Ákos rektor nyitotta meg a rendezvényt. Elmondta, hogy a Pannon Egyetem folyamatosan erősödik és bővül, ebből kifolyólag fontos az egyetem tudományos elismertsége. Őt követte Dr. Garaczi Imre egyetemi docens, aki a "Filozófia és tudomány - A kutatás metafizikai és társadalomtudományi összefüggései" címmel fejtette ki gondolatait. Véleménye szerint csak abban hiszünk, ami kézzel fogható, ami pénzben mérhető és nem próbáljuk a világot láthatatlan dolgokon keresztül megérteni. "Állandóan lehet feltenni újabb és újabb kérdéseket, ezért lesz a filozófia tudományos, a tudomány filozofikus" - mondta. A keszthelyi nyitóelőadást Dr. Horváth József kutatóprofesszor tartotta "Jó emberek, szép növények, csodálatos vírusok: egy ötven éves kutatói, oktatói életpálya ajándékai" címmel. A veszprémi rendezvény szerves részeként 15 órakor az Egyetemi Könyvtárban bemutatták a Digitális TDK-archívumot. A nagyrabecsült zsűri észrevételeivel és tanácsaival segítette a hallgatókat és témavezetőiket a kutató-fejlesztő projektekről szóló beszámolók jobbításában. Minden szekció első három helyezettje vehet részt a jövő évi Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Tizenegy szekcióban 83 pályázat érkezett, 99 diák és 93 témavezető adott számot kutatói munkájáról. A bírálók az értékelésnél figyelembe vették a hallgató vitakészségét, előadói stílusát és írásos pályamunkáját egyaránt. A pályázók lehetőséget kaptak arra is, hogy előadásuk lényegét képekkel és vázlatpontokkal illusztrálják. Az érdeklődők a magyaron kívül angol és német nyelvű előadásokat is hallhattak. Az eredményhirdetések után a résztvevők a fogadáson beszélhették meg tapasztalataikat és további terveiket. (

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu