Könnyű indulás, nehezebb folytatás

A 2007-es felvételi eljárás során igen népszerűnek bizonyult a mechatronikai mérnök alapszak, amit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mellett több főiskola és egyetem is indított. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) a BME hallgatóit kérdezte a képzéssel kapcsolatos elégedettségükről és munkaerő-piaci szerepvállalásuk esélyeiről.

  • Edupress

A mechatronikai mérnök alapszakra való bejutást a hallgatók többsége, 40 százaléka inkább könnyűnek ítélte meg, míg a tanulmányok nehézségét a diákok 2/3-a nehéznek tartja. A szakon szerezhető diploma értékével a hallgatók 90 százaléka elégedett, sőt kiválónak tartja. A külföldön való elhelyezkedés esélyéről is pozitívan nyilatkoztak a leendő mechatronikai mérnökök, valamivel kevesebben érzik kecsegtetőnek helyzetüket, de a mérleg itt is azok oldalára billen, akik elégedettek várható külföldi lehetőségeikkel. A hallgatók 85 százaléka elégedett a képzés minőségével és az intézmény szakmai kapcsolataival, a szakismeretek naprakészségével és alkalmazhatóságával. A hallgatók az intézmény által nyújtott adottságokat is pozitívan értékelték, legtöbben a számítógép-ellátottsággal és a könyvtár minőségével vannak megelégedve. A sportolási- és a kutatásokba való bekapcsolódás lehetőségével is elégedettek a hallgatók, a válaszadók 70 százaléka nyilatkozott pozitívan a kérdésben. A kulturális lehetőségekkel és az intézmény demokratikusságával a hallgatók 60 százaléka elégedett, a maradék 40 százalék sem az elégedetlenségéről, hanem a nem kifejezett elégedettségéről adott bizonyságot. A BME mechatronikai mérnök szakán tanuló hallgatók kétharmada ezt a szakot jelölte meg első helyen. Magas azok aránya is, akik a mechatronikai mérnök pályán szeretnének maradni, és erre a hallgatók többsége, 90 százaléka jó esélyt is lát. A megkérdezettek kevés, mindössze 10 százaléka tervezi, hogy további alap-, posztgraduális-, doktori képzésben venne részt, ugyanakkor háromtizedük nyilatkozott úgy, hogy egyetemi évei alatt legalább egy szemesztert szeretne eltölteni valamelyik külföldi felsőoktatási intézmény hasonló képzésén. Ennél is jóval magasabb, 60 százalékot meghaladó az aránya azoknak, akik mesterképzésben szeretnék tudásukat bővíteni.Forrás:

www.felvi.hu

.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu