Könnyű indulás, nehezebb folytatás

A 2007-es felvételi eljárás során igen népszerűnek bizonyult a mechatronikai mérnök alapszak, amit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mellett több főiskola és egyetem is indított. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) a BME hallgatóit kérdezte a képzéssel kapcsolatos elégedettségükről és munkaerő-piaci szerepvállalásuk esélyeiről.

  • Edupress
A mechatronikai mérnök alapszakra való bejutást a hallgatók többsége, 40 százaléka inkább könnyűnek ítélte meg, míg a tanulmányok nehézségét a diákok 2/3-a nehéznek tartja. A szakon szerezhető diploma értékével a hallgatók 90 százaléka elégedett, sőt kiválónak tartja. A külföldön való elhelyezkedés esélyéről is pozitívan nyilatkoztak a leendő mechatronikai mérnökök, valamivel kevesebben érzik kecsegtetőnek helyzetüket, de a mérleg itt is azok oldalára billen, akik elégedettek várható külföldi lehetőségeikkel. A hallgatók 85 százaléka elégedett a képzés minőségével és az intézmény szakmai kapcsolataival, a szakismeretek naprakészségével és alkalmazhatóságával. A hallgatók az intézmény által nyújtott adottságokat is pozitívan értékelték, legtöbben a számítógép-ellátottsággal és a könyvtár minőségével vannak megelégedve. A sportolási- és a kutatásokba való bekapcsolódás lehetőségével is elégedettek a hallgatók, a válaszadók 70 százaléka nyilatkozott pozitívan a kérdésben. A kulturális lehetőségekkel és az intézmény demokratikusságával a hallgatók 60 százaléka elégedett, a maradék 40 százalék sem az elégedetlenségéről, hanem a nem kifejezett elégedettségéről adott bizonyságot. A BME mechatronikai mérnök szakán tanuló hallgatók kétharmada ezt a szakot jelölte meg első helyen. Magas azok aránya is, akik a mechatronikai mérnök pályán szeretnének maradni, és erre a hallgatók többsége, 90 százaléka jó esélyt is lát. A megkérdezettek kevés, mindössze 10 százaléka tervezi, hogy további alap-, posztgraduális-, doktori képzésben venne részt, ugyanakkor háromtizedük nyilatkozott úgy, hogy egyetemi évei alatt legalább egy szemesztert szeretne eltölteni valamelyik külföldi felsőoktatási intézmény hasonló képzésén. Ennél is jóval magasabb, 60 százalékot meghaladó az aránya azoknak, akik mesterképzésben szeretnék tudásukat bővíteni.Forrás: www.felvi.hu.(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?