Díszdoktorok a Pécsi Tudományegyetemen

Ünnepi szenátusi ülést tartott november 8-án a Pécsi Tudományegyetem a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, ami azért is volt különleges, mert megemlékeztek Kodály Zoltán születésének 125. évfordulójáról is. Fellépett a Pécsi Egyetemi Kórus, és Kamp Salamon karnagy is ünnepi beszédet mondott a zene és a tudomány fontosságáról.

  • Edupress
Magát az ünnepséget Font Márta általános rektorhelyettes beszéde nyitotta meg, melyben elmondta: a Magyar Tudomány Napja voltaképpen megemlékezés a Magyar Tudományos Akadémia megalakulásáról, mely hamar túlnőtte magát az egy napon, és hetekig tartó, igazi tudományos fesztivállá vált. Hagyomány, hogy mindig más helyszínen nyitják meg a program-sorozatot, és minden pécsi máig büszke arra, hogy tavaly, mikor először tartották vidéki helyszínen a megnyitót, a Pécsi Tudományegyetemre esett a választás.A rendezvényen avatták a pécsi universitas díszdoktorává a František Mezihorakot (Csehország) és Edwin L. Coopert (Amerikai Egyesült Államok).Mezihorak professzor pedagógiai tevékenysége kapcsán került kapcsolatba a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrásfejlesztési Karával, és legendás alakja volt a cseh rendszerváltásnak.Edwin L. Coopert az Általános Orvostudományi Kar felterjesztésére avatták díszdoktorrá. Az amerikai biológus az immunrendszer evolúciójával foglalkozik.Az ünnepségen egyéb címek, elismerések és oklevelek átadására is sor került.Professor emerita címet adtak át dr. Vértes Mariettának, az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet nyugalmazott egyetemi tanárának, illetve professor emeritus címet adományoztak dr. Pintér Andrásnak, az Általános Orvostudományi Kar Gyermekgyógyászati Klinika nyugalmazott egyetemi tanárának.Címzetes egyetemi tanári címet adományoztak dr. Tóth Lászlónak, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház főorvosának, dr. Szilárd Istvánnak, a Nemzetközi Migrációs Szervezet főtanácsosának, címzetes egyetemi docensi címet dr. Varga-Koritár Györgynek, a Címzetes Fellebviteli Főügyészség főügyészének és dr. Hrubi Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központ tudományos munkatársának.(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?