Díszdoktorok a Pécsi Tudományegyetemen

Ünnepi szenátusi ülést tartott november 8-án a Pécsi Tudományegyetem a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, ami azért is volt különleges, mert megemlékeztek Kodály Zoltán születésének 125. évfordulójáról is. Fellépett a Pécsi Egyetemi Kórus, és Kamp Salamon karnagy is ünnepi beszédet mondott a zene és a tudomány fontosságáról.

  • Edupress

Magát az ünnepséget Font Márta általános rektorhelyettes beszéde nyitotta meg, melyben elmondta: a Magyar Tudomány Napja voltaképpen megemlékezés a Magyar Tudományos Akadémia megalakulásáról, mely hamar túlnőtte magát az egy napon, és hetekig tartó, igazi tudományos fesztivállá vált. Hagyomány, hogy mindig más helyszínen nyitják meg a program-sorozatot, és minden pécsi máig büszke arra, hogy tavaly, mikor először tartották vidéki helyszínen a megnyitót, a Pécsi Tudományegyetemre esett a választás.A rendezvényen avatták a pécsi universitas díszdoktorává a František Mezihorakot (Csehország) és Edwin L. Coopert (Amerikai Egyesült Államok).Mezihorak professzor pedagógiai tevékenysége kapcsán került kapcsolatba a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrásfejlesztési Karával, és legendás alakja volt a cseh rendszerváltásnak.Edwin L. Coopert az Általános Orvostudományi Kar felterjesztésére avatták díszdoktorrá. Az amerikai biológus az immunrendszer evolúciójával foglalkozik.Az ünnepségen egyéb címek, elismerések és oklevelek átadására is sor került.Professor emerita címet adtak át dr. Vértes Mariettának, az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet nyugalmazott egyetemi tanárának, illetve professor emeritus címet adományoztak dr. Pintér Andrásnak, az Általános Orvostudományi Kar Gyermekgyógyászati Klinika nyugalmazott egyetemi tanárának.Címzetes egyetemi tanári címet adományoztak dr. Tóth Lászlónak, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház főorvosának, dr. Szilárd Istvánnak, a Nemzetközi Migrációs Szervezet főtanácsosának, címzetes egyetemi docensi címet dr. Varga-Koritár Györgynek, a Címzetes Fellebviteli Főügyészség főügyészének és dr. Hrubi Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központ tudományos munkatársának.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu