Februárban induló szakok a Budapesti Műszaki Főiskolán

Az új felvételi eljárásban, korábban keresztfélévesnek nevezett, februárban induló képzéseit a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kara és a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara is meghirdeti. Jelentkezési határidő november 15-e.

  • Edupress

A Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kara mérnöktanár mesterképzést indít mérnök informatikus és mérnöktanár-mérnök informatikus szakon, nappali és esti tagozaton, költségtérítéses és államilag támogatott formában. A mérnök informatikus mesterképzési szakra azok jelentkezhetnek, akik mérnök informatikus alapszakon végeztek, vagy akik műszaki informatika szakon főiskolai szintű oklevelet szereztek.A mérnök informatikus mesterképzési szakra jelentkezőknek be kell küldeni egy kézzel írott szakmai önéletrajzot is a dokumentumok másolatai mellé. A négyféléves mérnöktanár-mérnök informatikus képzésre kizárólag az alapképzési szintű mérnök informatikus végzettséggel, az öt féléves mérnöktanár-mérnök informatikus képzésre kizárólag a korábban megszerzett főiskolai szintű műszaki/mérnök informatikus szakos oklevéllel rendelkezők jelentkezhetnek.A Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara villamosmérnöki alapszakot, távoktatási munkarendben, költségtérítéses finanszírozási formában, valamint mérnöktanár mesterképzést mérnöktanár-villamosmérnöki szakon, levelező munkarendben, költségtérítéses finanszírozási formában indít. A felvételi sajátos feltétele, hogy a mérnöktanár mesterképzésre főiskolai szintű villamosmérnök szakos oklevéllel kell rendelkeznie a jelentkezőnek.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu