Átadták az EKF megújult Érsekkerti épületét

Ünnepélyes rendezvény keretében november 7-én átadták az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Érsekkerti épületét, amelyben az intézmény új karát, a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kart helyezték el.

  • Edupress

Az ünnepi alkalomból összegyűlt vendégeket Dr. Hauser Zoltán rektor köszöntötte. Megnyitó beszédében rövid áttekintést nyújtott az épület történetéről, amely a mostani rekonstrukció során visszanyerte régi pompáját, méltó otthona lesz az új karnak, és a jövőben "meg lesz töltve munkával, szellemmel, tartalommal".Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar dékánja Eger tanárképzésének múltját és jelenét felölelő beszédében a főiskola új karának jövőbeli terveiről is beszámolt. Elmondta: a felújított Érsekkerti épület korszerű oktatási, kutatási és képzési feltételeket teremt a kar stratégiájának a megvalósításához, mely azt a célt tűzte ki, hogy az EKF az észak-magyarországi régió pedagógusképzésének központja legyen. Ennek megvalósulását elősegíti annak a 26 programnak a kidolgozása tanári mesterszakon, mely akkreditációja folyamatban van, valamint nemzetközi szinten a Joint Masters tanárképzési programban való részvételt, 8 ország 9 intézményével együttműködve.Vadászi János, a főiskola gazdasági igazgatója rövid beszámolójában elmondta: a 210 millió forintos felújítás az oktatási tárca jelentős támogatásából, valamint az intézmény beruházási keretéből valósult meg. Az 1700 négyzetméteres, háromszintes épületben - a korábbi kisebb mértékű felújításon túl - jelenleg 5 tanterem, 22 irodát és egyéb szociális létesítményt alakítottak ki, továbbá a rekonstrukció magába foglalta épület teljes külső felújítását is.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu