A Szabadalmi Hivatal épületében rendezett ünnepélyes díjátadáson a kitüntetéseket Bendzsel Miklós, a hivatal elnöke, illetve Kroó Norbert akadémikus, az MTA elnöke adta át. Beszédükben mindketten hangsúlyozták: a díj jelentősége abban van, hogy olyan kiváló tudósok munkáját ismerik el vele, akik kutatási eredményeit a gyakorlatban is kiválóan fel lehetett használni. Márpedig manapság, amikor a gazdaság egyre inkább tudásalapúvá válik, egyre nagyobb a jelentősége az ilyen eredményeknek.Bendzsel Miklós azt is kiemelte: a három kitüntetett professzor nem csak tudományos, de emberi érdemeik miatt is példát jelenthet a tanítványoknak. A három díjazott idén Dr. Buza Gábor, Dr. Fogassy Elemér és Dr. Marton Lajos Csaba voltak.
Dr. Buza Gábor 1975-ben szerzett kohómérnöki oklevelet a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karán. Egyetemi doktori értekezését 1986-ban védte meg ugyanitt, 1991 óta a műszaki tudomány kandidátusa.1979-80-ban a közös szovjet-magyar űrrepülés kapcsán a Szaljut 6 űrállomás fedélzetén végrehajtott űranyag-techonlógiai kísérlethez való hozzájárulása meghatározó volt. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem docenseként anyagtudományi ismereteket oktat. A Bay Zoltán intézetben a lézersugaras anyagmegmunkáló rendszerek kiépítésével, fejlesztésével, valamint a lézersugaras kutatási feladatok koordinálásával foglalkozik az intézet vezetése mellett. (Ez utóbbi területet a díjat megköszönő beszédében maga is kiemelte, mondván: szerencsésnek érzi magát, hogy kollégáival sikerült még időben felismerniük, hogy a lézertechnológia mennyire fontos lesz számos tudományág világszínvonalú műveléséhez.)A Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagjaként az Anyagtudomány Bizottság Nagy-energiasűrűségű Megmunkálások albizottságának titkára, több szakmai egyesület tagja.
Dr. Fogassy Elemér 1975-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán. Szakmai pályája elején a Chinoin majd az EGYT, a mai EGIS gyógyszergyár fejlesztőmérnöke volt. Egyetemi oktatói pályafutását 1964-ben kezdte. Gazdag és sikeres oktató-kutatói pályáját jelzi a témavezetésével sikerrel elkészült és megvédett 60 szakdolgozat és diplomamunka, 20 egyetemi doktor, PhD-dolgozat, 110 elfogadott szabadalom és szabadalmi bejelentés, amelyeknek társszerzője volt. Találmányai alapján kilenc ipari technológia kidolgozásában vett részt. Szabadalmainak eredményességét az is jól példázza, hogy az utóbbi években az általa kidolgozott eljárások alapján az érintett gyárak vegyületenként évente 2-3 milliárd forint árbevételt realizáltak. Ez idáig 150 tudományos közleménye jelent meg, több mint 140, hazai és külföldi fórumokon tartott előadás társszerzője. Eredményes munkásságáért számos jelentős elismerés kitüntetettje.
Dr. Marton Lajos Csaba 1978-ban végzett a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán. 1978-ban kezdte szakmai pályáját Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében. Ugyanitt 1991-ben kukoricakutatási igazgatóhelyettes lett. Mezőgazdasági genetikus szakmérnöki oklevelét a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerezte 1981-ben, az Akadémia Doktora címet 2003-ban nyerte el. A martonvásáron végzett kutatómunka eredménye öt természetes technológiai szabadalom, 53 fajtaszabadalom, 99 államilag minősített fajta. A fajták egy részét, 27 hibridet külföldön is regisztrálták - ezek vetésterülete Magyarországon és külföldön együttesen meghaladja a 10 millió hektárt.Az elmúlt 10 évben 25 kutatási pályázat kidolgozásában vett részt, 12 esetben témavezetőként. Jelenleg 16 külföldi intézettel és céggel folytatott kutatási együttműködés résztvevője. Eddig 75 tudományos cikket, 67 tudományos ismeretterjesztő cikket, 28 konferencia-összefoglalót publikált. Számos szakmai szervezet tagja, illetve tisztségviselője.(
www.edupress.hu)
