Milyenek lesznek a könyvtárak az "Új Magyarországon"? Hogy alakul a magyar könyvtárügy 2008-2013 között? Miben segíthet az internet kulturális javaink megőrzésében? November 15-16-án a I. Masters of Library Science Conference című rendezvényen könyvtáros szakemberek vitatják meg a kérdéseket, és igyekeznek kiutat találni a felmerülő problémákra. A konferencia helyszíne az ELTE Bölcsészettudományi Kara.
Mit csinál egy könyvtáros a modern világban? Ahelyett, hogy megszűnne jelentősége, még több feladat vár rá. Milyen szabályok vonatkoznak a digitális tartalmakra? Mit csinál egy webkönyvtáros? Mit jelentenek az UTCA, a Koha vagy az Evergreen fogalmak? A I. Masters of Library Science Conference rendezvényen november 15-16. közt ezekre a kérdésekre adnak választ a szakemberek. Az érdeklődő vitázhat a könyvtáros élet legnevesebb szakembereivel, és meghallgathatja, ők miben látják a könyvtáros lét problémáit.Hogyan képezzünk hallgatókat az új, bolognai oktatási rendszerben? Hogy használjuk ki az Új Magyarország Fejlesztési Terv könyvtárfejlesztésre vonatkozó lehetőségeit?A konferencia négy szekciója közül választva a jelenlévők is elmondhatják véleményüket.Minderre az ELTE BTK Kari Tanácstermében kerül sor. A részvételhez regisztráció szükséges, amit 2007. október 18. és november 12. közt tehet meg minden érdeklődő
a webcímen. Az értekezések négy téma köré csoportosulnak, amelyet négy szekció dolgoz fel. Ezeket az ország vezető információtudománnyal foglalkozó szakemberei, illetve fiatal, a szakmában azonban már komoly elismertséggel rendelkező könyvtárosok vezetik. Ízelítőül:Szekció a digitális tartalmak privatizációjáról, kulturális örökségünk áruba bocsátásáról Horváth Sándor Domonkos, könyvtári igazgató (Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár) és Bíró Szabolcs, szakinformatikus, rendszerkönyvtáros (Országos Széchényi Könyvtár) vezetésével.Könyvtárosok a weben Takács Dániel, webkönyvtáros (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Könyvtára), valamint Paszternák Ádám webkönyvtáros (Országos Idegennyelvű Könyvtár) vezetésével.Új Magyarország. Új könyvtárak? dr. Skaliczki Judit, főosztályvezető-helyettes, (Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztály) Darvas-Tóth Péter, uniós pályázati programmunkatárs (ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht.)vezetésével.Input-output: humánerőforrást kibocsátó intézmények és felvevőpiac című szekció dr. Fodor Péter, könyvtári főigazgató (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) és dr. Kiszl Péter egyetemi adjunktus (ELTE BTK) irányításával.(
)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
