Kevés intézmény indít mesterképzést februárban

Valamivel több mint két hétig lehet még jelentkezni a korábban keresztfélévesként meghirdetett, idéntől februárban induló képzésekként számon tartott szakokra. Az egyetemek és főiskolák a korábbi éveknél lényegesen nagyobb választást kínálnak a felvételizőknek, mesterképzésben azonban elsősorban a műszaki tudományterületen bő a választék. A társadalomtudományi és bölcsészettudományi területen mindössze két MA képzés indul, egy főiskolán.

  • Edupress

Mesterképzések a palettán

Magyarországon a kétciklusú, osztott képzés általános bevezetése 2006-tól terjedt ki a felsőoktatás egészére, de már előtte is voltak kísérleti jelleggel induló alapképzések. A mesterképzésre az igény tehát már megjelent a felsőoktatási piacon - amit egyelőre elsősorban a még előző oktatási rendszerben végzett diplomával rendelkezők hívtak életre -, ehhez igazodva a MA képzéseket kínáló paletta évről-évre nő, a februárban induló képzések között tizenkét intézmény szerepeltet mesterképzésben oktatott szakot a képzések listáján.

Tizenkét intézmény indít mesterképzést

Tizenkét intézményből nyolc egyetem és négy főiskola várja a felvételizőket. A nagy hagyománnyal bíró intézmények közül több olyan van, amely februártól nem bővíti hallgatói közösségét újabb felvételizőkkel, sem az Eötvös Loránd Tudományegyetem, sem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, sem a Pécsi Tudományegyetem nem indít mesterképzést, csak a nagyobb intézményeket említve.Két egyetem (Széchenyi István Egyetem, Pannon Egyetem) és két főiskola (Budapesti Műszaki Főiskola, Dunaújvárosi Főiskola) indít mérnöktanári, mérnökinformatikus mesterképzést. A Szegedi Tudományegyetem élelmiszer mérnök szakon hirdetett meg MSc képzést februári indulással, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara pedig kohómérnök mesterszakra várja a jelentkezőket. A tizenkét intézményből csaknem nyolc valamilyen mérnök szakon hirdet mesterképzést. Emellett a Budapesti Corvinus Egyetem jogi és igazgatási területről indít közigazgatási mesterszakot.

Társadalomtudományi és bölcsészettudományi mesterképzés a Zsigmond Király Főiskolán

A mesterképzést hirdető négy főiskola és az összes egyetem közül az egyetlen a Zsigmond Király Főiskola, mely társadalomtudományi és bölcsészettudományi területen hirdet mesterképzést. Ez a két képzési terület még midig a legnépszerűbb tudományterületek között szerepel a jelentkezési statisztikák szerint, így a politikatudomány mesterképzés sokak számára kínál képzési lehetőséget. Egyrészt azért, mert a jelentkezés feltételrendszere szerint többek között a szabadbölcsészet, történész, kulturális antropológia, nemzetközi tanulmányok, szociológia, kommunikáció és médiatudomány szakon szerzett oklevéllel lehet jelentkezni - melyek közül pár idén is előkelő helyet foglalt el a jelentkezési statisztikában-, másrészt, mert a képzés tematikájában sok hasznos tantárgy szerepel, amelyek egyszerre nyújtanak speciális szakmai ismereteket, és készítenek fel a doktoriskolai képzésre. A szak felelőse Dr. Bayer József akadémikus, egyetemi tanár, aki 1994-ben már az ELTE Bölcsészkarán is alapított egyetemi szakot a Politikaelméleti Tanszék vezetőjeként korábban elmondta: "Egy új demokráciában a politikatudomány a legfontosabb új társadalomtudományok egyike. A politika konfliktusos folyamatának értelmes és tárgyilagos elemzésére szükség van a politikai rendszer normális működéséhez és egy új, demokratikus politikai kultúra kialakulásához."

Kurrens mesterképzések a táncművészeti főiskolán és a Zrínyin

A mesterképzést indító intézmények közül a Magyar Táncművészeti Főiskola és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kurrens, ám kevés jelentkezőt érintő képzéseket hirdetett meg. A Magyar Táncművészeti Főiskola klasszikus balettművész és néptáncművész szakot indít mesterképzésben, ami kevés jelentkező számára tekinthető alternatívának, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem pedig katonai logisztika és biztonságtechnikai mérnök szakot hirdetett meg, amely már a jelentkezők szélesebb körét, azonban még mindig egy specifikus érdeklődéssel rendelkező réteg jelentkezési kedvét kelheti fel.A februában induló képzések jelentkezési határideje november 15-e.Részletes információk a

www.felvi.hu

.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu