A Budapesti Értéktőzsdén jártak a tatabányai nyertes középiskolások

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája által az intézmény fennállásának 15 éves jubileuma alkalmából szeptemberben megszervezett "Mit tudunk a tőzsdéről?" közép-dunántúli régiós vetélkedő különdíjasai október 30-án látogatást tehettek a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT).

  • Edupress

A diákokat és felkészítő tanáraikat Pál Árpád, a BÉT vezérigazgatója fogadta. Az egyórás kötetlen beszélgetés keretében szó esett a BUX-ról, a befektetési lehetőségekről, részletesen kitérve az ingatlanokra mint befektetési lehetőségre, ezek előnyeire és hátrányaira, a Budapesti Értéktőzsde termékeiről, a devizakereskedelemről, a friss "MOL ügylet"-ről.Véner András vezérigazgató-helyettes vázolta és mutatta be a kereskedés technikájának fejlődését az úgynevezett nyílt kikiáltásos kereskedelemtől az elektronikus-automatikus távkereskedési rendszerig.A kereskedés levezetéséről, a levezetői környezetről Nyíregyházi Györgyi tartott tájékoztatót, majd Szántó Balázs informatikus számítógépen bemutatta a rendszer működését. A régi, filmekből jól ismert tőzsde hangulatnak már nyoma sincs. Már csak a falon függő régi fotók adják vissza a tőzsde egykori "kiabálós" hangulatát: a nyüzsgő, nagyhangú, öltönyös-nyakkendős kereskedés mára mind-mind elektronikus csöndbe tömörült.A "Mit tudunk a tőzsdéről" vetélkedő különdíjas feladatának nyertes csapatai: első helyezett: a tatabányai Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, második helyezett: Bárdos László Gimnázium, Tatabánya, harmadik helyezett: Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskola, Tatabánya.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu