Nem kapta meg az SZTE az egészségügyi integráció költségvetési támogatását

A Szegedi Tudományegyetem azzal a feltétellel támogatta Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Kórházának, valamint Szakorvosi Ellátásának és Háziorvosi Szolgálatának integrációját az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjával, ha az egészségügyi kormányzat biztosítja az előzetes tárgyalások szerinti 300 millió forintot. A szerződést aláírták, támogatást azonban még nem kapott az intézmény.

  • Edupress

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szenátusa augusztus 27-i ülésén egyebek között azzal a feltétellel támogatta Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Kórházának, valamint Szakorvosi Ellátásának és Háziorvosi Szolgálatának integrációját az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjával, hogy a kormányzat az integráció végrehajtásához biztosítja az előzetes tárgyalások szerinti 300 millió forintot.Ennek alapján augusztus 31-én Szabó Gábor rektor és Pál Attila, a Klinikai Központ elnöke Botka László polgármesterrel közös levélben fordult Horváth Ágnes egészségügyi miniszterhez, melyben kérik, hogy a tárca 300 millió forint egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújtson a szegedi szakellátó rendszer intézményi integrációja rövid távú megvalósításához.Eközben Kovács Attila, az EüM államtitkára az egyetem és a város támogatási igényét jogosnak ismerte el, ezért az államtitkár szeptember 4-én levélben kérte Veres János pénzügyminisztertől a 300 millió forintot.Ennek alapján Szabó Gábor rektor szeptember 21-én, a Szenátus felhatalmazása alapján aláírta a SZMJV Önkormányzata Kórházának, valamint Szakorvosi Ellátásának és Háziorvosi Szolgálatának átvételére vonatkozó szerződést SZMJV Önkormányzatával.Szeptember 26-án azonban Gál Ilona, az EüM szakállamtitkára levélben értesítette az SZTE rektorát, hogy a "projekt megvalósítása csak önkormányzati és egyetemi saját források terhére történhet".Az SZTE továbbra is elengedhetetlennek tartja a 300 millió forint egyszeri támogatás biztosítását.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu