Módosul a felsőoktatási törvény, újabb főiskola indul

Várhatóan ma tárgyal az oktatási tárca a felsőoktatási törvény módosításáról, amely rögzíti egy új főiskola létrehozását, valamit több létező intézmény integrálódását más intézményekbe.

  • Edupress

Hiller István október közepén terjesztette be az országgyűlés elé azt a javaslatot, miszerint új intézmény jön létre Budapesten, Wekerle Sándor Üzleti Főiskola néven. A budapesti székhelyű intézményt a Felsőoktatási Regisztrációs Központ 2006. november 6-án vette nyilvántartásba és adta meg működési engedélyét, valamint kezdeményezte az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál a magánfőiskola állami elismerését. Az új főiskolát üzemeltető Atalanta Európai Üzleti Közhasznú Társaság nemzetközi gazdálkodási, kereskedelem és marketing szakokon indíthat alapképzést, valamint több felsőfokú szakképzési szakon oktathat a jövőben, úgy mint adóigazgatási, európai uniós üzleti, költségvetési gazdasági szakügyintéző, titkárságvezető, értékpapír-piaci szakértő szakon.A felsőoktatási törvény lehetővé teszi, hogy egyes intézmények beleolvadjanak más intézményekbe, ekkor az első intézmény megszűnik.Az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola 2008. január 1-jétől integrálódik a Pázmány Péter Katolikus Egyetembe, így az esztergomi székhelyű intézmény megszűnik önálló főiskolaként működni. Egyesül továbbá a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola is. Az Oktatási Hivatal szeptember 5-én adta ki az új Nyugat-Magyarországi Egyetem nyilvántartásba vételéről és működésének engedélyezéséről szóló határozatot. A törvénymódosítás rögzíti a Nemzetközi Üzleti Főiskola nevének megváltozását is, ami szerint az intézmény IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola néven üzemel majd, ha a parlament megszavazza a törvénymódosítást. (Forrás: ma.hu)(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu