85 milliárd forintos uniós támogatás - Fókuszban a K+F+I

A kutatás-fejlesztésre és az innovációra összpontosítanak az Új Magyarország Fejlesztési Terv október 17-én megjelenő felsőoktatási infrastrukturális és innovációs pályázatai. Ezért a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások ebben a pályázati csomagban csaknem 35 milliárd forint uniós forrásra pályázhatnak a versenyképességük növelését szolgáló innováció erősítése érdekében - adta hírül az Oktatási és Kulturális Minisztérium.

  • Edupress

Ezt egészíti ki egy 50 milliárd forintos, ugyancsak október 17-én megjelenő és szintén a kutatás-fejlesztésre fókuszáló felsőoktatás-fejlesztési pályázati csomag is, amely az egyetemek beruházásait segíti.Az innováció az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kapott a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Tervben: az előttünk álló hét év alatt csaknem 230 milliárd forint európai uniós forrást fordíthatnak erre a célra a magyar pályázók. A következő másfél évben 34,6 milliárd forint válik elérhetővé elsősorban a kis- és közepes vállalkozások számára- írja az OKM közlemény.Az október 17-én megjelenő gazdaságfejlesztési pályázati csomagban három kiírás - valamint azzal párhuzamosan tükörpályázatként a Közép-magyarországi régióban ugyancsak három kiírás - szolgálja ezt a célt. Az egyes pályázati konstrukciók pedig az ipari-kutatástól a prototípus megvalósításán át egészen az új termék piaci bevezetéséig az innováció teljes folyamatához kínálnak európai uniós forrásokat.A felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésére az elmúlt 17 évben 110 milliárd forintot költött Magyarország. 2010 végéig most óriási összeget: csaknem 85 milliárd forint európai uniós forrást fordíthatunk ugyanerre - áll a közleményben."Mivel a keret legalább 75 százalékát a matematikai, műszaki és informatikai, illetve természettudományi területek fejlesztésére kell fordítani, így itt az infrastruktúra 80 %-át modernizáljuk. A versenyképes magyar felsőoktatás érdekében ezen kívül a bolognai képzéshez kapcsolódó tananyag-fejlesztést, a tanárképzés megújítását vagy a kiemelkedő hallgatók és oktatók alkotótevékenységét lehetővé tevő pályázatok is megjelennek a közeljövőben. Mindezek eredményeként 2010-re 15 %-kal nő a műszaki és természettudományos területeken tanuló hallgatók száma. Ez magyar gazdaság versenyképességének alapfeltétele" - írja az OKM.Ezt elősegítendő első lépésként a felsőoktatási infrastruktúra négyéves, 85 milliárd forintos keretéből ír most ki pályázatot 28 milliárd forintértékben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A Közép-magyarországi régióban ezt egészíti ki egy további kétmilliárd forintos keretösszegű felsőoktatás-fejlesztési pályázati csomag. Ennek keretében az oktatást, a kutatást, az innovációt szolgáló épületek, laboratóriumok, komplex hallgatói,- oktatói, -kutatói terek kialakítására és fejlesztésére, valamint a kutatást és az oktatást szolgáló informatikai, illetve info-kommunikációs fejlesztésekre pályázhatnak a felsőokta&not;tási intézmények. Ezt a csomagot 2008 elején újabb 21,7 milliárd forintos pályázati keret egészíti ki.Csatolt dokumentum a pályázat részleteiről <a href='http://www.edupress.hu/dokumentumok/innovacio_okm_kozlemeny.doc' target='_blank'>itt</a> olvasható.(<a href='http://www.edupress.hu' target='_blank'>www.edupress.hu</a>)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu