Miért jó az egyetemnek, hogy kulturális fővárosban van?

Az Európai Kulturális Fővárosok Egyetemi Szövetsége konferenciát tart Nagyszebenben, október 25-26-án.

  • Edupress

A Pécsi Tudományegyetem kezdeményezésére megalakult Európai Kulturális Fővárosok Egyetemi Szövetsége konferenciát és éves közgyűlést rendez október 25-26-án Nagyszebenben, 2007. egyik kulturális fővárosában.A rendezvényt Roger O'Keeffe, az Európai Unió brüsszeli székhelyű Oktatási és Kulturális Igazgatóságának főmunkatársa nyitja meg. Az Európai Kulturális Fővárosok Egyetemi Szövetségének 40 tagja van Európa 18 országából. Ezen tagegyetemek számára rendezik meg a közgyűlést, ahol beszámoló hangzik el az eddigi tevékenységekről, valamint a 2008-as évre tervezett liverpooli Hallgatói Fesztivál és stavangeri konferencia részleteiről.A közgyűlést tudományos konferencia követi, melynek címe A Város és az Egyetem. A konferencia fő témája, hogy miként járulnak hozzá az egyetemek a Kulturális Főváros programév sikereihez. További témák között szerepel annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy "Miért akar egy város Kulturális Főváros lenni? Miért jó az Egyetemnek, hogy kulturális fővárosban van? Hogy befolyásolja a Kulturális Főváros program a helyi kulturális hagyományokat? Miből tevődik össze a Kulturális Főváros Program jelentősége?"A konferencia előadói és résztvevői korábbi és leendő Kulturális Fővárosokból érkeznek, megtalálható köztük az első kulturális főváros, Athén képviselője csakúgy, mint Guimaraes, a 2012-es Kulturális Főváros év reprezentánsa. Az előadók között szerepelnek egyetemi oktatók, Kulturális Fővárosok polgármesteri hivatalainak vezető képviselői, városi kulturális intézmények vezetői, valamint előadóként részt vesz a konferencián az Európai Kulturális Fővárosok Szövetsége alelnöke is.(<a href='http://www.edupress.hu' target='_blank'>www.edupress.hu</a>)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu