Miért jó az egyetemnek, hogy kulturális fővárosban van?

Az Európai Kulturális Fővárosok Egyetemi Szövetsége konferenciát tart Nagyszebenben, október 25-26-án.

  • Edupress
A Pécsi Tudományegyetem kezdeményezésére megalakult Európai Kulturális Fővárosok Egyetemi Szövetsége konferenciát és éves közgyűlést rendez október 25-26-án Nagyszebenben, 2007. egyik kulturális fővárosában.A rendezvényt Roger O'Keeffe, az Európai Unió brüsszeli székhelyű Oktatási és Kulturális Igazgatóságának főmunkatársa nyitja meg. Az Európai Kulturális Fővárosok Egyetemi Szövetségének 40 tagja van Európa 18 országából. Ezen tagegyetemek számára rendezik meg a közgyűlést, ahol beszámoló hangzik el az eddigi tevékenységekről, valamint a 2008-as évre tervezett liverpooli Hallgatói Fesztivál és stavangeri konferencia részleteiről.A közgyűlést tudományos konferencia követi, melynek címe A Város és az Egyetem. A konferencia fő témája, hogy miként járulnak hozzá az egyetemek a Kulturális Főváros programév sikereihez. További témák között szerepel annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy "Miért akar egy város Kulturális Főváros lenni? Miért jó az Egyetemnek, hogy kulturális fővárosban van? Hogy befolyásolja a Kulturális Főváros program a helyi kulturális hagyományokat? Miből tevődik össze a Kulturális Főváros Program jelentősége?"A konferencia előadói és résztvevői korábbi és leendő Kulturális Fővárosokból érkeznek, megtalálható köztük az első kulturális főváros, Athén képviselője csakúgy, mint Guimaraes, a 2012-es Kulturális Főváros év reprezentánsa. Az előadók között szerepelnek egyetemi oktatók, Kulturális Fővárosok polgármesteri hivatalainak vezető képviselői, városi kulturális intézmények vezetői, valamint előadóként részt vesz a konferencián az Európai Kulturális Fővárosok Szövetsége alelnöke is.(<a href='http://www.edupress.hu' target='_blank'>www.edupress.hu</a>)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?